Szatmári Katalin, aki egy évvel ezelõtt vágott bele vállalkozásába, már eddig is szép eredményeket könyvelhet el. Októberben megnyerte a Mai Piac által hirdetett „Ki lesz 2008 legjobb internetes FMCG-kereskedõje” versenyt, és ezzel a megtisztelõ „Goldenbolt” cím tulajdonosa lett. A virtuális térbõl azonban hamar kilépett és novemberben saját üzletet nyitott a belvárosban. A parányi boltban a padlótól a plafonig körülbelül 430 whisky található, a pár ezer forintostól a százezer forintos nagyságrendig széles a választék. Az üzlet tulajdonosa nem tûnik megrögzött whiskyfogyasztónak, így adódik a kérdés:

 -Miért fogott bele épp ebbe a vállalkozásba?
A gyermekeim születése elõtt a versenyszférában dolgoztam, ahol napi tíz-tizenkét órát kellett eltölteni az otthontól távol. A termékismeretet és termékszeretet is akkor szereztem meg. Az internetes bolt nyitása viszonylagos szabadsággal jár, és rugalmasan tudom beosztani az idõmet, ezért választottam. Ez eleinte olyan jól sikerült, hogy a gyerekek nem is vették észre, hogy dolgozom. Amikor ágyba bújtattam õket, utána ültem le a gép elé és fennmaradtam sokszor késõ éjjelig. A whisky nem mint alkohol érdekes számomra, hanem azok miatt az emberek miatt, akik készítik és isszák. Egyetemista koromban éltem kinn Skóciában, és egy olyan közösséget ismertem meg, ahol a leghétköznapibb dolog a whiskyfogyasztás. Ott a hetvenéves nénikék is ezzel ünnepelnek, ezt veszik ajándékba. Vannak olyan szigetek, ahol mindenki whiskygyártásból él még ma is, és ha megnyitnak egy új lepárlót, akkor ott az egész település ünnepel, mert mindenki örül, és az életük része.

- Magyarországon ez nem mondható el. Itt egy szûk réteg fogyaszt minõségi whiskyt. Evvel tisztában volt?
Természetesen tudtam, hogy ez egy szûk piac, és azért is fogtam ebbe a vállalkozásba, mert ez épp egy család keretein belül még megoldható. Nem akarunk nagyvállalattá válni, nekünk ez így jó.

- Mi kellett az induláshoz?
Semmim nem volt, kivéve a marketingmenedzseri múltam és a végkielégítés, amit az elõzõ munkahelyemtõl kaptam. Azt tudtam, hogy van egy piaci rés a minõségi whiskyk területén, és egy fizetõképes kereslet is. Ez a réteg eddig külföldrõl szerezte be a whiskyt. A webshopot egy profi csapat készítette, és olyan jó linkeket és keresõoptimalizálást tettek fel a honlapra, hogy mióta elkészült, egy percet sem unatkoztam. Szinte azonnal voltak megrendelõk, és a szeptemberi indulástól karácsonyig úgy fellendült az üzlet, hogy már alig gyõztem a munkát.

- A virtuális bolt után novemberben megnyílt a belvárosban az üzlete. Miért nyitotta?
Kezdettõl fogva volt egy ilyen vágyam. A honlapunkon a bemutatkozó soraimban is szerepel, hogy mind az on-line, mind az off-line, mind a nagykereskedés is célom. Ezek így egészítik ki egymást és olyan forgalmat generálnak, amivel már viszonylag alacsony árréssel is kifizetõdõ a vállalkozás.

- Ez is a családi vállalkozás része vagy már külsõsöket is be kellett vonni?
Zoli, aki az üzletvezetõ, egy törzsvevõm volt – fiatal kora óta gyûjt whiskyt –, ma már szinte családtagnak számít. A férjemmel közösen vagyunk tulajdonosok, de neki van egy tizenkét órás állása, és csak arra van ideje, hogy megosszuk egymással a gondolatainkat, de a vállalkozásban nem tud részt venni. Azt gondolom, hogy kell majd felvennem raktárost, beszerzõt és értékesítõt is, de egyelõre még „kicsi” vagyok ehhez.

- Milyen különlegességeket árul?
A múlt héten vitték el a legdrágább whiskyt, egy 219 ezer forintos üveget. Ez egy 1958-as, számozott palackos ital volt.  Egy úr vette meg magának ötvenedik születésnapjára. Ez azért érdekes, mert a whiskyt gyakran veszik ajándékba, de az ritkaság, hogy valaki magának vegyen egy ilyen értékes darabot. Magyarországon még nem nagyon ismertek azok a független palackozók, akiknek nincsenek saját lepárlóik, csak szaktudásuk van. Õk többnyire borkereskedõkbõl vagy olívaolaj-kereskedõkbõl alakultak át. Járják a desztillálókat és kiválasztják a számukra érdekes hordókat, majd továbbérlelik például boroshordókban. Ez ad egy különleges új ízt a whiskynek. Ez a trend körülbelül 10-15 éve dívik.

- A Goldenbolt díj elnyerése okozott-e valami változást az életében?
A díjjal együtt egy hirdetési felületet is nyertem, de mivel az elsõ reklám még csak ebben a hónapban jelenik, nagy változásról nem tudok beszámolni. Viszont maga az, hogy a díjat elnyertük, és ez megjelent a honlapomon is, úgy gondolom, ad egyfajta elismertséget és hitelességet. Érzelmi szempontból a számomra volt jelentõsége, mert meglepetésként ért és további erõt adott.

- Whiskyben a karácsony fõszezonnak számít. Mire számít?
A karácsonyi szezon becslések szerint akár az éves forgalom hetven százalékét is hozhatja, de mivel ez az év az elsõ teljes évem, nem tudok mihez viszonyítani. Nincsenek elvárásaim. Mindent megteszek azért, hogy a lehetõ legjobban menjenek a dolgok, és a legapróbb sikernek is tudok örülni.

- És a jövõben?
Ez munka és hobbi is egyszerre, de természetesen arra számítunk, hogy elõbb-utóbb jövedelmezõvé válik ez a vállalkozás. Eddig csak befektettünk, de ezt bekalkuláltuk. Idén például egy komoly, integrált számítógépes rendszert vásárolunk. Ha reálisan ítélem meg, 2010-re érhetõ el, hogy nyereséget termeljen a vállalkozás. De én már így is elégedett vagyok, mert az elmúlt egy évben sokat fejlõdtünk és tapasztaltunk.
MEGYERI ZSUZSA