Kulcs a növekedéshez
Kulcs a növekedéshez
2008. december
A változásokra a magyar fogyasztók érzékenyebben reagáltak. A hazai kiskereskedelemben 2008 során eddig nõtt a hiper- és szupermarketek, valamint a diszkontok piaci részesedése az élelmiszerek bolti eladásából. Részarányuk sorrendben 30, 11 és 19 százalék a 2007. december–2008. szeptember közötti idõszak adatai alapján.
A Nielsen által mért 90 élelmiszer-kategória kiskereskedelmi forgalmában a legnagyobb növekedést a szupermarket érte el; a bolttípus a legutóbbi 2008. február–július során – értékben – 15 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a tavalyi hasonló idõszakban. Szintén növekedett az utána következõ diszkont 10, hipermarket 9, hazai lánc 4 százalékkal. Az önálló kisboltok bevételei stagnáltak. Összességében a 90 élelmiszer-kategória értékben mért eladásai 7 százalékkal emelkedtek 2008. február–júliusban, az elõzõ hasonló idõszakhoz képest.
A magyarországi bolthálózat legfontosabb jellemzõje a folyamatos koncentrálódás. Egyrészt csökken az üzletek száma: december végén hétszázzal kevesebb egység alkotta a bolthálózatot, mint egy évvel azelõtt. Ugyanakkor viszont terjeszkednek a modern csatornák, az összes kiskereskedelmi eladótér pedig folyamatosan növekszik.
Három éve, december 31-én 2,5 millió négyzetméternyi eladótérrel rendelkezett élelmiszer-kiskereskedelmünk, tavalyelõtt 2,6 millió, múlt év végén pedig már 2,8 millió négyzetméterrel. Figyelemre méltó az élelmiszer bolti eladásából a hazai láncok 28 százalékos piaci részesedése, ami Közép- és Kelet-Európában, regionális szinten kiemelkedõ.
Csökken a hagyományos kereskedelem jelentõsége
A magyar kiskereskedelem változásának egyik motorja a hipermarket. 2008 októberében 128 hipermarket mûködött Magyarországon, szemben a múlt év végi 123-mal, és a tavalyelõtti 109-cel. A bolttípus az elmúlt tizenöt év során látványosan fejlõdött: élelmiszerek esetében 30, háztartási vegyi árunál és testápoló szereknél 38 százalékos, kimagasló piaci részesedést ért el a Nielsen idei elsõ félévre vonatkozó adatai szerint. A következõ három év során azonban várhatóan lassul a növekedés. Újabb hipermarketek nyílnak, de az egy üzletre jutó forgalom valószínûleg kisebb lesz.
A diszkont terjeszkedése következtében a hagyományos kereskedelem jelentõsége az eddigieknél gyorsabban csökken, annak ellenére, hogy a magyar vásárlók sokkal lojálisabbak a „sarki boltokhoz”, mint a nyugat-európaiak.
2008. októberben az öt magyarországi diszkontlánc (Aldi, Lidl, Penny Market, Plus és Profi) 518 egységét tartotta nyilván a Nielsen.
A szupermarket tovább erõsítette pozícióját az élelmiszer-kiskereskedelemben. A bolttípus az átlagot jóval meghaladó mértékben növelte eladásait 2007-ben is, 2008 elsõ félévben is a Nielsen által mért élelmiszer-kategóriákból. Folytatódott a szupermarketek hálózatának bõvülése: a Tesco 2008 elsõ tíz hónapjában kilenc, míg a Spar öt új egységet nyitott. Jelentõs lépés a Spar által megvásárolt Plus-hálózat átalakítása diszkontból szupermarketté. E csatornatípus fejlõdésének egyik oka az elkötelezett vásárlók magas aránya.
SZALÓKYNÉ TÓTH JUDIT,
a Nielsen igazgatója
A cikk teljes terjedelemben az FMCG-évkönyvben olvasható
» Hogyan éljük túl a szezont?
» Szûkös idõk
» A fogyasztói igénytõl a vásárlási döntésig
» Magyar gazdaság 2008 - 2010
» A "zöld" boltok forradalma
A legújabb szám
MaiPiac képek
A hónap kérdése
Milyen következményei lesznek az új „chipsadó” bevezetésének?
Az adózóna legfrissebb hírei
- Üzletszerű ingóértékesítés: mennyi átalány költséget számolhat el a magánszemély számla nélkül?
- Béremelésről és nyugdíjkiigazításról döntöttek Romániában
- Telekomadó: a távközlési cégek a műsorterjesztőkkel is megfizettetnék
- Értéknövekedési hozzájárulás: a kormányszóvivő cáfolja az új ingatlanadót
- Pénzügyi csúcstalálkozó: az adócsomag nem segíti a növekedést





