2008. március

Az idén is nagyobb sikerre számíthatnak azok a gyártók, amelyek a prémium kategóriájú  húskészítményekre fókuszálnak, hiszen ezek egyre „hétköznapibbá” válnak a fejlett országokban. Emellett az „egészségesnek” kikiáltott húsok iránti kereslet is növekedni fog, a halfogyasztás pedig a reneszánszát élheti az elkövetkezõ években.

Az emberiség húsfogyasztása egyre gyorsabb ütemben növekszik: 1950 óta az elfogyasztott húsmennyiség megötszörözõdött, 1970 óta pedig mintegy megduplázódott. A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete) becslései szerint a népességnövekedéssel arányosan 2050-re ez a szám ismét megduplázódik és megközelítõleg 470 millió tonnás éves fogyasztást fogunk elérni.

 A fejenkénti átlagos éves húsfogyasztás, mely a fejlett országokban már most megközelíti a 100 kilogrammot,  az elkövetkezõ 15 évben mintegy további 10 kilogrammal növekszik majd. Ez a növekmény komoly takarmányozási gondokat vet fel világszerte a jelentõs állattenyésztéssel bíró országokban, ugyanakkor páratlan lehetõségeket biztosít olyan dinamikusan fejlõdõ gazdaságoknak, mint amilyen Brazília vagy Kína.

2007-ben összesen 284 millió tonna húst fogyasztottunk el, mintegy 6 millió tonnával többet, mint 2006-ban. A fogyasztási növekmény zöme Ázsiában csapódott le, kiemelten a kínai piacon. Itt a gazdasági növekedés üteme még mindig nagy, melyet a fejenként elfogyasztott húsmennyiségek növekedése is igazol. Dinamikus ütemû növekedéssel kell számolni India, és Délkelet-Ázsia lakossága körében is. Itt nem a lakosság létszámának növekedése a meghatározó, hanem az, hogy gyorsan szélesedik a komolyabb vásárlóerõvel rendelkezõk köre, és egyúttal arányosan nõ az állati eredetû élelmiszerek iránti igény is. Ebben a régióban a kereslet várható növekedési ütemét, avagy a piac potenciálját megbecsülhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg az egy fõre jutó éves húsfogyasztás Kínában csak 50 kilogramm, Indiában mindössze 10 kilogramm, amely még így is csupán töredéke az európai fogyasztásnak.

Marhahús: Brazília és Kína az élen

Az Amerikai Egyesült Államok Mezõgazdasági Minisztériuma (USDA) nemzetközi húsfogyasztási prognózisa szerint 2008-ban a marhahús- és baromfihús- fogyasztás növekedésére számíthatunk, a sertéshús piaci keresletének változásai viszont nem lesznek jelentõsek. A marhahús tekintetében Brazília és Kína teljesítménye kétségtelenül erõs hatással van a mintegy 60 millió tonnás termelésre. Kína 3 százalékkal növelte a részesedését a világ marhahústermelésében, és mintegy 8,1 millió tonnát állít elõ, ezzel a 3. helyen áll. Ugyanakkor érezhetõen csökkent a kínai sertéshús mennyisége a különbözõ járványok által generált áremelkedések miatt, de az ágazat rehabilitációját az olimpia miatti fokozott kereslet bizonyára elõ fogja segíteni.

A világ marhahúsexportja 8 millió tonna. A legnagyobb exportõr: Brazília, USA, India és Kanada. Brazília, amely sikeresen megvetette a lábát az orosz piacon, hatalmas elõnyre tett szert és egyúttal biztosította helyzetét hosszabb távon is. A húsfogyasztás növekedésével arányosan az import is nõni fog 2008-ban, ami részben annak köszönhetõ, hogy 2007 nem hozott világméretû járványokat és nem ingott meg a fogyasztók bizalma olyan mértékben, mint az ezt megelõzõ években.

Kína vezeti a sertéspiacot

2008-ban elõreláthatólag 95 millió tonna körüli sertéshús kerül piacra. Kína, mely jelenleg a világ termelésének felét teszi ki sertéshús tekintetében, a már említett okok miatt újra erõre kap az év második felében. Az export tekintetében stagnálás várható, és 5,2 millió tonna körüli mennyiségekkel számolnak a szakértõk. Ebben az ágazatban az EU helyzetét a takarmányozásiár-növekmény nehezíti és bizonyos, hogy ez hosszú távon kedvezõtlen hatással lesz a versenyképességre is. Érdekes elõrejelzés, hogy a FAO szerint 2016-ig az EU-ban nem várható olyan mértékû export, mint ami 2006-ra volt jellemzõ, amiért a bõvítés révén megnövekedett belsõ kereslet is felelõs lehet.

Jó kilátások a baromfiiparban

A baromfiiparban Brazília és az USA adja a világ termelésének 75-80 százalékát. A piacon 4 százalék körüli növekedés várható 2008-ban. A baromfihús-fogyasztás 2007-ben 86 millió tonna körül mozgott, és érzékelhetõ a növekvõ kereslet a fejlõdõ országokban. Az EU-27-ben a fejenkénti baromfihús-fogyasztás éves szinten 22 kilogramm, amely mennyiség 2014-re várhatóan további 2 kilogrammal nõ. Az uniós országokban jelentõs változással az import arányait tekintve nem számolhatunk 2008-ban sem.

Kibontakozó réspiacok

A termékfejlesztés üteme, a fejlesztések újdonságtartama 3-4 éve nem mutat jelentõs elõrelépést. Fogyasztói értékelések szerint a valóban újdonságként elismert termékek aránya 2004 és 2007 között csupán a 3 százalékot érte el, ami elõrevetíti, hogy komoly piaci sikereket lehet elérni értékelhetõ innovációval.

Nemzetközi trendek kimutatják, hogy 2008-ban is nagyobb sikerre számíthatnak azok a gyártók, amelyek a prémium kategóriákat célozzák meg termékeikkel. A vásárlók keresik az érdekes, új összetevõket, a markánsabb ízeket és a kényelmesebb, biztonságosabb csomagolásokat. A fejlett országokban a prémium húskészítményeket továbbra is szupermarketekben szerzik be a vásárlók, az viszont újdonság, hogy ezek a készítmények alkalmi fogyasztás helyett immár a mindennapi étkezések szerves részei, vagyis, a magas minõségû, egykoron inkább „ünnepi” termékek hétköznapibbá váltak. Érdekes megfigyelés, hogy a húskészítmények reggeliként való fogyasztása érezhetõen háttérbe szorult. Fogyasztói márkahûségre, márkaépítésbõl származó elõnyökre továbbra is a feldolgozott húsok készítõi számíthatnak inkább.

A tudatos táplálkozás elõretörésével az „egészségesnek” kikiáltott húsok fogyasztása növekedni fog, a halfogyasztás pedig a reneszánszát élheti az elkövetkezõ években. A vásárlói igényeknek megfelelõen a nemzetközi húspiacon, de leginkább a fejlett társadalmakban megnõtt a jelentõsége a feldolgozott húsipari készítmények csomagolásain szereplõ információknak. A vásárlók által leggyakrabban keresett két adat: a zsír-, illetve a nátriumtartalom. Ez a tendencia hamarosan magyarországi viszonylatban is meg fog mutatkozni. Amíg a vásárlók a gyártói információktól hiteles tájékoztatást várnak az élelmiszer összetevõit és tápértékadatait illetõen, addig a különbözõ védjegyek szerepe az, hogy növeljék a bizalmat a készítmények iránt, illetve hogy ratifikálják azokat az egészséggel kapcsolatos állításokat, melyek befolyással lehetnek a vásárlási döntésekre. Az erõs, jól felépített és a fogyasztói köztudatban is komoly értékkel bíró védjegyeket fõleg az USA-ban és Kanadában alkalmazzák sikerrel.

Fontos a származási hely

Jelenleg a fejlett gazdaságok fogyasztóinak mintegy 5 százaléka vásárol bio- vagy natúr húsféléket, de érdekes módon ez a kereslet csak bizonyos húsrészekre korlátozódik. A biohúsok piacát továbbra is a marhahúsból és baromfiból készült készítmények és tõkehúsok uralják. A korábbi évekhez képest azonban kimutathatóan erõteljesebb szerepet kap a vásárlási döntésekben a hús származási helye, illetve az olyan etikai jellegû megfontolások, amelyek az állattartás körülményeit, annak a környezetre gyakorolt hatását is figyelembe veszik. A genetikailag módosított alapanyagokat tartalmazó készítményektõl továbbra is tudatosan tartózkodik a fogyasztók zöme.

Új trend a vásárlók körében, hogy a korábbi úgynevezett „cash rich, timepoor” (nagy jövedelem, kevés idõ) generáció újra felfedezte, hogy a házilag elkészített ételek egészségesebbek, mint az elõre gyártott vagy félkész élelmiszerek. A tudatos táplálkozás és a minõségi életvitel elemének ismerik el a fõzéssel eltöltött idõt is, amelyekhez igyekeznek friss alapanyagokat használni. Kutatások számszerûen igazolták, hogy az említett a generáció a korábbi évekhez képest átlagban 20 perccel többet tölt a konyhában élelmiszer-készítéssel. Ennek az iparra nézve az a következménye, hogy ismét népszerûek lehetnek a kisebb feldolgozottsági fokú húsok, készítmények.

Ahogy változnak a demográfiai adatok a fejlett országokban, úgy törnek elõre a kisebb kiszerelésekre vonatkozó fogyasztói igények. Sok kisméretû háztartás jellemzi a jóléti társadalmak jelentõs részét, így megnõtt az igény az egy-, vagy kétszemélyes adagot tartalmazó, csomagolt friss húsok, készítmények iránt.

Érdemes odafigyelni ezekre a kibontakozó trendekre, amelyek ugyan egyelõre a fejlett országokra jellemzõek, de figyelembe véve továbbgyûrûzõ hatásukat, várhatóan rövid idõn belül a magyar fogyasztók részérõl is igényként jelentkeznek a hazai húsipari gyártók felé.

❚ Juhász Ágnes

élelmiszer-ipari marketingtanácsadó

www.marketingtanacs.hu