Kiszervezett logisztika

„Ha a webáruházat mûködtetõ keres-kedõk a logisztikai feladatokat kiszervezik, költséghatékonnyá tehetik a vállalkozásukat. A logisztikai szolgáltatónak ugyanis csak a ténylegesen igénybe vett szolgáltatás, bérelt terület után kell fizetni. Ha csak egy kanna tejfölt tárolok nála, akkor ennek a bérraktározása terheli a megbízót” – mondja Duma László. Természetesen amennyiben hagyományos bolttal rendelkezõ kereskedõ indít internetes áruházat, amely akár üzletének webes kirakataként is funkcionálhat, részben rendelkezhet a megfelelõ háttérrel, már ami a készletezést, raktározást jelenti. A fõvárosban és egyenletesen magas rendelésszám mellett esetleg megéri saját kiszállítást szervezni, de országos szinten ez biztosan kivihetetlen. Mivel az internetes megrendelések jellemzõen néhány ezer forintos tételt jelentenek, a tárolás és a kiszállítás sokszor drágább, mint maga az árucikk. A méretgazdaságosság miatt érdemes a megrendeléseket összefogni. 

Gyakori, hogy a felvett rendelés házhoz szállítását nem azonnal vagy rövid idõn belül, hanem viszonylag tág idõkorlátok között vállalják. Ilyenkor a webbolt tulajdonosa elõször maga is megrendeli partnerétõl, beszállítójától az igényelt árucikket. Ezek az internetes áruházak gyakorlatilag a csomagküldõ hálózatokhoz hasonlóan mûködnek.

Ezekre a logisztikai szolgáltatásokra érdemes tendert kiírni szakemberek köz­remûködésével. „Egyre több olyan megbízónk van, aki rájön a megfelelõ szolgáltató kiválasztásának fontosságára, az elérhetõ elõnyökre.” Duma László külön kiemeli, milyen fontos a szakmailag is kellõen elõkészített szerzõdés a kereskedõ és
a logisztikai szolgáltató között. A vásárlókkal ugyanis a kereskedõ áll kapcsolatban,
s az õ jó híre forog kockán a szolgáltatás során elkövetett hibák miatt is.

A bankkártya sokaknak tabu

Duma László úgy látja, hogy Magyarországnak van behoznivalója az e-kereskedelem területén. Az internetes kap­csolattal rendelkezõk és a világhálót rendszeresen használók számához képest is viszonylag alacsony az internetes vásárlók száma. Így egészen biztosan felfutás várható ezen a területen. Az egyik komoly probléma, hogy az emberek még ma is félnek bankkártyával fizetni, ráadásul nemcsak az interneten, de a tradicionális boltokban is. A különbözõ, ezt
is firtató kérdõíveken elsõ számú kifogásként jelenik meg a bankkártyás fizetéstõl való idegenkedés. Ez az idegenkedés nemcsak hazánkra, de egész Kelet-Közép-Európára jellemzõ attitûd: a kártyát elsõsorban készpénzfelvételre és csak kisebb részben fizetésre használják. Pedig az eddigi tapasztalatok nem adnak okot erre a bizalmatlanságra. Így a házhoz szállított termékek többségét a kevésbé korszerû, de szélesebb körben elfogadott utánvéttel fizeti ki a megrendelõ.

Házhozszállítási anomáliák és megoldások

Mint Duma László elmondta, az in­ternettel kapcsolatban nem érdemes kizárólag az árról beszélni, a logisztikai szolgáltatások (pl. a házhoz szállítás kényelme) is hozzáadott értéket jelentenek.

Az üzletmenet legnagyobb kihívását a kiszállítás jelenti. Mivel nagyon kevesen vannak otthon napközben, az emberek kisebb része munkába indulás elõtt, többsége viszont este szeretne a megrendelt termékhez jutni. Akkor, amikor az úthálózat amúgy is dugókkal terhelt, így nõ a kiszállításra fordított idõ, valamint ezzel egyenes arányban emelkednek a ráfordítások is. Hiszen az alkalmazottak óradíja mellett az egyre magasabb üzemanyagár is növeli a költségeket, és a környezetre gyakorolt negatív hatásokról még nem is beszéltünk.

Hasonló problémával küszködtek az ezredfordulón Angliában, ahol kezelhetetlenné vált, hogy mindenki 17 és 19 óra közé kérte a házhoz szállítást. A megoldást végül az árak differenciálása hozta: a nap különbözõ idõszakaiban eltérõ kiszállítási díjakat kalkuláltak, csúcsideji kiszállítás  például lényegesen többe került, mint napközben.

Németországban, Angliában és Franciaországban már mûködik egy megszív­lelendõ rendszer a kiszállítási csúcsok elkerülésére: benzinkutaknál és más forgalmas helyeken (pl. vasútállomások) szerveznek leadópontokat. Ezek olyan zárható fakkok, melynek nyitó kódját sms-ben küldik el, és amelyekbõl a megrendelõ este, hazafelé menet elviheti az igényelt terméket. Utánvétes fizetés esetén azonban nem jöhet létre ilyen praktikus megoldás.

Az FMCG-termékek internetes kereskedelmét egyszerûsítheti, ha a világhálón keresztül megrendelt árucikkeket az adott üzlet összekészíti, és a vásárló hazafelé csak beugrik a szintén forgalmas helyen található áruházba.

Gyors, olcsó, jó

A logisztikai háttér biztosításában egyre nagyobb szerep jut az integrált és gyors informatikai megoldásoknak. A részrendszerek közti hatékony információáramlás megteremtése alapvetõen fontos feladat, hiszen általában a kereskedõ és a raktár, illetve a folyamatban esetlegesen részt vevõ más egységek információs rendszerét harmonizálni kell. „Néhány évvel ezelõtt még azt mondták a logisztikai szakemberek, hogy nem lehet egyszerre gyorsan, olcsón és jól kínálni. Már sikernek számított, ha kettõ megvalósult közülük. Ma azt mondjuk, ha kettõ teljesül, a harmadik egészen biztosan megvan” – véli Duma László.

TÉNYEK AZ INTERNETHASZNÁLATRÓL
Az internet penetráció (azaz elterjedtség) 2007-ben a hazai felnõtt lakosság körében 43 százalék.
Bár az on-line értékesítés is egyre fontosabb, az on-line tájékoztatás egyenesen megkerülhetetlen. A netezõk többsége gyakran szokott vásárlás vagy egy szolgáltatás igénybevétele elõtt tájékozódni az interneten. A tájékozódás elsõsorban a termékjellemzõkre, az üzletek elérhetõségére és nyitva tartására terjed ki, de magas azok aránya is, akik az internet segítségével hasonlítják össze az árakat, illetve tesztoldalakon, vásárlói fórumokon mérik fel a termék, szolgáltatás minõségét. A felhasználók az elmúlt évben leginkább menetrendrõl, könyvekrõl, tv-mûsorról, mobiltelefon készülékekrõl, mozimûsorról, kulturális és sportrendezvényekrõl, valamint képzésekrõl tájékozódtak. Megrendelést pedig könyvekre, készétel házhoz szállítására, CD/DVD-re, valamint internet-szolgáltatásra adtak le on-line módon a legnagyobb arányban.

Az on-line költési arány a repülõjegyek esetében a legmagasabb. Azok, akik az elmúlt évben interneten vásároltak repülõjegyet, az összes repülõjegyre kiadott pénzük 63 százalékát internetes jegyvásárlás során költötték el.
Az on-line megrendelések azonban nem mindig végzõdnek on-line fizetéssel. Bár az intenzív internetezõk 75 százaléka rendelt már meg valamilyen terméket vagy szolgáltatást interneten keresztül, a fizetés többnyire utánvétellel történik. A fizetést is on-line módon teljesítõk aránya – bankkártyával, illetve on-line számla útján (pl. PayPal) – lényegesen alacsonyabb: 26 százalék. Ez az arány csak a legintenzívebb nethasználók csoportjában magas és éri el az 57 százalékot. Az, hogy az on-line fizetési módokat választók aránya még a dombornyomott bankkártyával rendelkezõk körében is igen alacsony, arra enged következtetni, hogy az on-line kereskedelem és fizetõs letöltés bõvülésének lélektani akadálya az on-line fizetéssel szembeni bizalmatlanság.
A válaszadók számára on-line vásárlással kapcsolatban a legfõbb szempont a virtuális piactéren kínált árucikkek kedvezõ ára. Második legfontosabb érv az on-line felületeken az egyes termékeket, szolgáltatásokat kísérõ részletes leírás.
Az on-line nem vásárló internethasználók kételyeit firtató kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy 82 százalék azért nem vásárol az interneten, mert „szereti a megvásárlandó termékeket kézbe venni, ellenõrizni”, 57 százalék pedig „nem bízik az on-line fizetési módokban”. A megkérdezettek 44 százaléka jelezte, hogy „nem bízik az áru minõségében”, 20 százalék a szállítás pontosságát kérdõjelezi meg, 12 százalék pedig nem rendelkezik megfelelõ bankkártyával, illetve on-line bankszámlával. 

„A” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás fõkeresõje önálló vagy alkalmazott értelmiségi (felsõfokú végzettséggel) magasan képzett top menedzser; középvezetõ vagy más menedzser viszonylag sok (hat vagy több) beosztottal; átlagnál magasabb iskolai végzettségû vagyoni javakkal jól ellátott inaktív
„B” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás fõkeresõje magasan képzett alsó és középszintû vezetõ hatnál több beosztottal; középvezetõ; más menedzser hatnál kevesebb beosztottal, munkafelügyelõ; felsõfokú végzettségû hat, vagy hatnál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, legalább középfokú iskolai végzettséggel és átlagos vagy átlagnál jobb vagyoni helyzetben lévõ inaktív

O.Á.