Szûkülõ lehetõségek

A jövõ generációjának védelmében tilos a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló, vagy azokat bemutató alkoholtartalmú ital reklámja. Az általános rendelkezésekhez képest fél évvel késõbb, csak jövõ márciustól lép hatályba a dohányreklám tilalma, bizonyos kivételekkel. Ilyen például a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú, és az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül nyomtatott, illetve kiadott sajtótermékben megjelenõ reklám. Vagy, ha a forgalmazási helyen (üzletben) reklámozzák, feltéve, ha az kizárólag az ott tartózkodó vevõk számára érzékelhetõ. A reklámok tehát jóformán a termék nevét és árát tartalmazhatják, a név legfeljebb A/5-ös, az egész hirdetés pedig maximum A/1-es méretû lehet. Ezek a hirdetések azonban kivételes esetekben sem szólhatnak fiatalkorúakhoz és nem késztethetik õket túlzott dohányfogyasztásra. Továbbá nem tüntethetik fel a dohányzást egészséges tevékenységként és nem ábrázolhatnak senkit ebbõl a célcsoportból. Emellett tiltják azokat az összehasonlító reklámokat is, melyek más vállalkozás jó hírnevét, cégnevét és árujelzõjét sértik.

Tilos a spam

Továbbra sem kell a címzett hozzájárulását kérniük a direkt marketingeseknek, de arról tájékoztatni kell õt, hogy a jövõben
bármikor megtilthatja az ilyen megkereséseket. (ez a szabály a törvény más részei­nél késõbb, 2009 áprilisától lép életbe).

Az e-maileknél viszont marad a szigorú szabályozás és tilos marad a spam. Lényeges változás, hogy a fogyasztók védelme érdekében ezután más megítélés alá esik, ha a címzett természetes személy, illetve ha nem az. Korábban a spam-szabályok opt-in (a címzett hozzájárul, hogy felvegyék a listára) rendszere minden elektronikus címet érintett, mostantól elõzetes kifejezett hozzájárulást csak B2C relációban, a természetes személyekhez kapcsolódó e-mail címekhez kell kérni, ugyanis a jogi személyek esetében közzétett info@ kezdetû e-mail címekrõl vélelmezhetõ, hogy ajánlatok fogadására is szánják a létrehozói. Ezért aztán a Nemzeti Hírközlési Hivatalnak (NHH) nincs eljárási kötelezettsége. Mérlegelési jogkörében eljárva azonban dönthet arról, indít-e eljárást, ha vállalkozástól érkezik a panasz. Rossz hír a spamküldõknek, hogy 2009. május 31-ig a megkapott hozzájáruló nyilatkozatok nyilvántartását ki kell egészíteni a hozzájáruló személyek nevén túl a lakcímével. Ez egy életidegen szabály, elvárásainak nem lesz könnyû megfelelni – így minõsítette az új passzust Sylvester Nóra, a hivatal informatikai igazgatója.

Lépésrõl lépésre

Tisztességtelennek minõsül, ha olyan gyakorlatot folytat egy vállalkozás, amelynek nincs meg az ésszerûen elvárható szintû szakismerete, illetve nem a jóhiszemûség és tisztesség alapelvének megfelelõen elvárható gondossággal jár el. Így a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti vagy késztetheti, amelyet az egyébként nem hozott volna meg.

A szabályozás második lépcsõfokán különösen tisztességtelennek minõsíti az olyan kereskedelmi gyakorlatot, amely megtévesztõ vagy agresszív.

A szabályozás harmadik lépcsõje az úgynevezett „feketelista”, melybe azon kereskedelmi magatartások sorolhatóak, amelyek további mérlegelés nélkül tisztességtelennek minõsülnek. Ilyen például a minõségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztetõ jelzés jogosulatlan feltüntetése; a fogyasztó „zaklatása”, valamint az úgynevezett csalogató reklám is. A tilalmak megsértéséért az a vállalkozás felel, amelynek érdeke az ilyen árut értékesíteni vagy annak eladását ösztönözni. E felelõsségi szabály érvényesül abban az esetben is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerzõdés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében. Felelõssége ilyenkor nemcsak a kereskedõnek, hanem a reklám közreadójának is lehet.

Egységesített bírságok

A fogyasztóvédõk és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által kiszabható bírságokat egységesítették: a minimumot 15 ezer forintban, a maximumot 2 milliárd forintban határozták meg. A versenyhivatal szankciói változatlanok: a kiszabható bírság továbbra is a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelõzõ üzleti évben elért nettó árbevétel tíz százaléka.

MIKOR JÁR EL A GVH?
A törvény egyes esetekben maga határozza meg, hogy egy kereskedelmi gyakorlat mikor érinti érdemben a versenyt. Ezek az esetek az alábbiak:
A. a kereskedelmi gyakorlat országos mûsorszolgáltatást végzõ mûsorszolgáltatón keresztül vagy legalább három megyében terjesztett napilapon keresztül valósul meg,
B. a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy
C. az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönzõ kereskedelmi gyakorlatot legalább három megyében megszervezik.
Azokban az esetekben, amikor a verseny érdemi érintettsége a jogszabály alapján nem állapítható meg, az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a verseny érintettségének megállapításakor: vagy az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés idõtartamára, vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére, vagy a jogsértésért felelõs vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján.

• Nem lehet reklámozni a terhesség-megszakítást, az abortuszt végzõ intézményt, vagy arra alkalmas eszközt, eljárást. Nem jelenhet meg külsõ újságborítón, gyermekmûsorok közelében, mozikban este 8 óra elõtt, illetve iskolák és kórházak 200 méteres körzetében kültéren olyan hirdetés, mely az erõszakot, a szexualitást vagy olyat ábrázol, aminek meghatározó eleme az erõszakos módon megoldott konfliktus.
• A megtévesztõ gyakorlat körébe tartoznak a döntés szempontjából fontos árujellemzõk, amelyek annak mennyiségét, árát illetõen félretájékoztatják a fogyasztót, aki csak emiatt veszi meg az adott terméket. Megtévesztõnek minõsül továbbá az a kereskedelmi gyakorlat is, amely valamely más vállalkozással, annak cégnevével, árujával, árujelzõjével vagy egyéb jellemzõ megjelölésével való összetévesztésre ad lehetõséget.
• Szintén a megtévesztõ magatartások közé tartozik az úgynevezett megtévesztõ mulasztás, melynek során a vállalkozás a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentõs információt elhallgat, vagy azt elferdíti, homályosan, értelmezhetetlen formában adja a fogyasztó tudtára. Az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi céljának elhallgatása is ide sorolandó, amennyiben e cél a körülményekbõl sem derül ki.
• Agresszív gyakorlat az olyan kereskedelmi magatartás, amely pszichés vagy fizikai nyomást gyakorol a fogyasztóra és akár a kereskedõ hatalmi helyzetet kihasználva a fogyasztó zavarásával jelentõsen korlátozza annak választási szabadságát és így olyan üzleti döntésre készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
• Az egyes ágazati szabályok igen súlyos szektor-specifikus szankciókat is tartalmazhatnak, így például a gyógyszerismertetés egyes szabályainak megsértése esetében az Egészségbiztosítási Felügyelet kezdeményezheti akár a magatartás által érintett készítmény társadalombiztosítási támogatásból történõ kizárását is.

 

MP