Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már jó pár éve elkezdődött a piackutatási iparág azon átalakulása, ami hazánkban még csak most indult: az internet a kutatási módszereket is fokozatosan megreformálja. 
Magyarországon az internet okozta átalakulási folyamat még csak most kezdôdött. Az ESOMAR adatai szerint az összes kutatásra elköltött összeg mindössze 6-8 százalékát tették ki a webes felmérések, jóllehet, a 18–64 éves lakosság 48 százaléka már elérhetô a világhálón keresztül. A lemaradásnak azonban több előnye van, mint hátránya, ugyanis a nyugati országok hibáiból tanulva mi már tudatosan építjük a piacot, elkerülve az ott kialakult gyermekbetegségeket.

Új módszerek, új csatornák
Az internet terjedésével új lehetőségek nyílnak meg, gyorsabban és költséghatékonyabban kutathatunk, egyes csoportokat jóval könnyebben érhetünk el, mint a hagyományos módszerekkel. A web2.0 elterjedésének köszönhetően az on-line közösségek létrejöttében szintén sok kutatási lehetôség rejlik, aminek nagy része még kiaknázatlan. Gondoljunk csak a szövegbányászatra (strukturálatlan vagy kismértékben strukturált szöveges állományok elemzése) vagy a véleményvezérek termékmegítélést formáló tevékenységüknek megismerésére.
 
Előnyök és hátrányok
Az on-line kutatás sem mindenható. Hazánkban például egy országos reprezentatív felmérésre a világhálón keresztül a jelenlegi interneteléréssel még nem kerülhet sor. Ellenben a 35 év alatti korosztályt már remekül kutathatjuk, mivel ebben a csoportban tízből heten legalább heti rendszerességgel használják az internetet. A tényleges vásárlóerőt képviselô társadalmi szegmensekbe tartozó lakosság körében az internetpenetráció szintén igen magas, 75 százalék körüli.

Lehetőségek és korlátok
Hazánkban is egyre több piackutató cég veszi fel az on-line módszereket ajánlott kutatási megoldásai közé. Fontos azonban, hogy mind a piackutató cégek, mind pedig az ügyfelek ismerjék az egyes módszerek lehetôségeit és korlátait. A külföldi megbízók sokszor nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal, és a költséghatékonyság miatt hazánkban is erôltetik az on-line kutatást olyan célcsoportok esetén is, ahol a hagyományos módszerek alkalmazása lenne célszerû, míg a hazai cégek néha akkor sem nyitnak az új módszerek felé, ha téma vagy a célcsoport miatt ez kézenfekvô lenne.
Mindent összevetve tehát az on-line módszerek nem jobbak vagy rosszabbak, mint a személyes vagy a telefonos megkérdezés. Minden esetben a célcsoport és a kutatási probléma ismeretében kell eldönteni, hogy mely módszer vagy módszerek alkalmazása indokolt. 

BARCZA ENIKÔ
KutatóCentrum
üzletág-igazgató

NEMZETKÖZI SZINTEN
Az ESOMAR (The World Association of Research Pro¬fes¬sionals) által publikált adatok szerint 2008-ban világviszonylatban a kutatásra elköltött összeg több mint egyötödét, mintegy 6,4 milliárd dollárt fordítottak on-line kutatásra. Európában Finnország és Hollandia az élenjáró az on-line módszerek alkalmazásában, ahol a kvantitatív kutatások közel egyharmada valósul meg a világháló segítségével, igaz, ezekben az országokban az internetpenetráció 70% felett van.
NYITÁS AZ ON-LINE FELÉ
A gazdasági válság hatására a kutatásra elkölthetô összegek csökkentek ugyan, de hiba lenne, ha a cégek a kutatások befagyasztásával akarnák redukálni költségeiket. Aki az on-line módszerek felé nyit, idôt is takaríthat meg, ami a hatékonyságot növeli. Ez idén akár a túlélést is jelentheti sokak számára.