2009. január - február

Egy ország településszerkezete, gazdasági fejlettsége, valamint a vásárlóerő alakulása is hatással van kiskereskedelmének fejlődésére. Természetesen függ a fogyasztói szokásoktól is, de vissza is hat arra. Magyarországon jelenleg a legerősebb csatornatípus a hipermarketeké, bár részesedésnövekedésük dinamizmusa megtorpant. Cikkünkben a magyar hipermarket-helyzet bemutatása mellett kelet-közép-európai kitekintést is nyújtunk.

Éveken keresztül a hipermarketek, majd a hiperek és a diszkontok terjeszkedése volt a magyar kiskereskedelmi fejlődés motorja. Utóbb azonban megtorpanni látszik a hipermarketek fejlődési dinamizmusa. Ez egyrészt természetes folyamat, hiszen egy bizonyos lakosságszám alatt nem érdemes adott településen nagy alapterületű áruházzal megjelenni. Másrészt aonban a vásárlóerő alakulásának  is függvénye, hogy milyen csatornatípusokat részesítenek a fogyasztók előnyben. Az azonban jól látható, hogy bizonyos kategóriák vásárlásában egyelőre nagyon nagy szerepet játszanak a hipermarketek. S bár az az eurfória, ami a csatornatípus megjelenésekor és elterjedésekor elöntötte a magyar lakosságot, hétvégi családi programmá varázsolva a bevásárlást, már eltűnőben van, azért még mindig sokkal több impulzus éri a vevőket és ezért az átlagosnál több időt töltenek el a nagy alapterületű, széles kínálattal rendelkező hiperekben.

További előnyök
A gazdasági helyzet egyelőre beláthatatlan, de a lakosság széles rétegei számára a családi kassza zsugorodása várható. Ez pedig nem valószínűsíti, hogy az eddigieknél gyakoribbá válnak a heti, kétheti nagybevásárlások. Ráadásul a közeljövőben várhatóan nem nő, sőt inkább csökken a háztartások autóval való ellátottsága, ami szintén a jellemzően települések szélén található nagy alapterületű áruházak elérését nehezíti. Pedig a széles választék és a jó ár-érték arány mellett a könnyű megközelíthetőség is azok között az előnyök között szerepel, amelyek fontosak a fogyasztók számára.
A GfK Hungária fogyasztói kutatásai alapján stagnálást tapasztal a hipermarketek magyarországi piaci részarányában.
 „A jelenlegi – véleményünk szerint átmeneti – stagnálás egyrészt annak tulajdonítható, hogy 2007 utolsó negyedévében, illetve 2008 első hónapjaiban, ellentétben a hipermarketekkel, mind a szupermarket, mind a diszkontcsatorna szegmensében jelentős számú áruház nyílt” – elemezte az okokat Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere. Figyelembe véve a hipermarketláncok középtávú expanziós terveit és az eddigi tendenciákat, a GfK Hungária prognózisa szerint a csatorna középtávon további 5-6 százalékos piaci részesedést szerez.
A hipermarketláncok közül várhatóan előnyt kovácsolhatnak azok, amelyek egyre kisebb lélekszámú településen jelennek meg, kisebb formátummal, hiszen kihasználhatják a hiper- és szupermarketek együttes üzemeltetésének szinergiáit. Ha megszerzik a település központi részein, jó helyen található boltokat, nem csupán a heti, kétheti nagy-, de a napi bevásárlásból is egyre nagyobb részesedést szerezhetnek.

Dinamikus Románia
S bár a diszkontláncok hálózatfejlesztési intenzitása meghaladja a hipermarkete¬két, a GfK Csoport által 11 országban (Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, az Oroszországot reprezentáló Moszkva, valamint Szentpétervár, Szerbia-Montenegro, Szlovákia, Szlovénia és az Ukrajnát képviselő Kijev) készített, közép- és kelet-európai vásárlói szokásokat feltérképező Shopping Monitor CEE 2008 tanulmánya szerint a régióban mára a hipermarketek váltak a vezető kiskereskedelmi formátummá. A vizsgált régióban a vásárlók negyede – mintegy 32,7 millió vásárló (ideértve közvetlenül vásárlókat és a velük egy háztartásban élőket) – jelölte meg a hipermarketeket, mint a napi fogyasztási cikkek beszerzésének fő helyét.
A vizsgált országok között természetesen jelentős eltérések figyelhetők meg a kiskereskedelmi hálózat fejlettsége, illetve a lakosság vásárlási szokásainak alakulása következtében. A hipermarketek a legfontosabbak Csehországban, Moszkvában és Szentpétervárott, Magyarországon, valamint Romániában, míg a Horvátországban, Kijevben, Szlovéniában, Szerbiában és Szlovákiában a szupermarketek vezetnek.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi piac Romániában fejlődik a legdinamikusabban. Míg a nem önkiszolgáló üzleteket fő beszerzési helyszínként említők aránya több mint 50 százalékkal zsugorodott négy év alatt (2003-ban 51 százalék volt, 2007-ben pedig már csak a piac 22 százalékát uralta), a hipermarketek népszerűsége radikálisan nőtt (a 2003-ban mért 4 százalékról 2007-ben 29 százalékra). A diszkont üzletek fejlődése hasonló tendenciákat mutat, hiszen míg 2005-ben a nulláról indult e csatorna, addig 2007-ben már a megkérdezettek 13 százaléka említette, mint fő vásárlási helyszínt.
A bevásárlások fő helyszínei tekintetében konkrét neveket említve a Kaufland és a Tesco négyszer is a három legjobb között szerepelt, a Billa és a Penny Market három, míg a Coop és a Carrefour két országban szerepelt „dobogós helyen”

HIPERMARKET-TÖRTÉNELEM
1963 Franciaország: az első hipermarket megjelenése. A Carrefour 2500 négyzetméteren nyitotta meg az új formulát jelentő, nagy alapterületű,  food és nonfood termékeket egy eladótérben árusító egységét.
1969: Az első Carrefour Franciaország határain kívül.
1985: Carrefour néven megjelentek az áruházlánc saját márkás termékei.