Mi a siker titka? Hogyan lesz valaki sikeres? Mi különbözteti meg a győzteseket a vesztesektől? Ezek azok a témák, amelyek láttán a legtöbb ember szeme felcsillan és elolvassa az idevágó cikkeket, kutatásokat. A Mai Piac is ezekre a kérdésekre kereste a választ egy szociálpszichológus, egy trénercég és egy humorista vélekedésének összefoglalásával. Lássuk hát a sikerhez szükséges összetevők listáját!

Az amatőrök és a profik között az a különbség, hogy a profik céltudatosak: szeretnének valamit elérni és ezért keményen dolgoznak. A sikert az jelenti, ha a kitűzött célokat eléri az egyén – mondja Bánfai Zoltán, a Develor Tanácsadó Zrt. képzési igazgatója. A siker egy érzés, amit az elért eredményhez való viszony határoz meg – teszi hozzá Molnár András, a cég stratégiai igazgatója.

Egyedül nem megy…
A környezet a siker nagyon fontos meghatározója – hívja fel a figyelmet az egyénen kívüli tényezőkre Fülöp Márta, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A siker ebben a megközelítésben egy interakció az egyén (vagy termék) és a társadalom (vagy fogyasztók) között. Emberek és termékek ebben az interakcióban akkor lesznek sikeresek, ha megtalálják a maguk számára a legjobb utat. Megfelelő közegben rosszabb adottságokkal rendelkező termékek és emberek is lehetnek sikeresek (ezzel a pszichológus természetesen nem kérdőjelezi meg, hogy bizonyos összehasonlításban a magas színvonalnak nincs nagyobb esélye a sikerre), azonban kiváló tudósok és nagyszerű termékek sem válnak kiemelkedővé, ha adott közeg nem értékeli megfelelőképpen kvalitásaikat. A kemény munka és magas minőség fontosságának hangsúlyozása mellett a szociális közegben való értelmezés a siker egy másik – nem versengő, hanem kiegészítő – megközelítésmódja.

Önismeret és önfejlesztés
Az lesz igazán sikeres ember, aki a problémákkal és a nehéz helyzetekkel szembenéz, azokat megoldja, nem dugja homokba a fejét – hangsúlyozza Molnár András. A nehéz helyzetek felvállalása által tudunk leginkább fejlődni. Fülöp Márta is kiemeli az egyéni munka fontosságát: a sikerhez szükséges az, hogy az ember kitartóan dolgozzon, ne adja fel, mozgásban maradjon, fejlessze magát, tanuljon a kudarcaiból és próbáljon meg olyan üres tereket találni, ahol mások nincsenek még jelen – és amiben ő tehetséges, jobb a többieknél. Ehhez megfelelő önismeret szükséges, illetve a környezet jelzéseire való érzékenység, hogy felismerjük, a közeg mit értékel.

A siker, mint motiváló tényező
A sikerre alapvetően mindenki éhes, ezért nagyon fontos motiváló tényező – mondja Bánfai Zoltán. Arra nem lehet megtanítani senkit, hogyan érjük el, a siker feldolgozását azonban meg kell tanulnunk. A mértéktartás és a megfelelő kezelés nagyon fontos. A szervezetekben a kulcsszerep és a felelősség a vezetőké – emeli ki Molnár András. A vezetők lényeges feladata az ösztönzés: olyan célokat tűzzenek ki az egyének elé, amelyet elfogadnak, és amikor azokat elérik, együtt éljék át a sikert. Egy vállalat számára fontos, hogy meghatározza azokat az alapértékeket, amelyeket minden dolgozója elfogad és azokkal azonosulni is tud, majd azok alapján végzi a munkáját. Az értékrenddel való azonosulás fontos megtartó erő, így alakítható át sikeressé a vállalati kultúra, hiánya ellenben sok problémát szülhet (értékesítési adatok csökkenése, fluktuáció stb.). A siker egyéni megítélése különbözhet. A világos célkitűzések és egyértelmű visszajelzések azonban hozzájárulnak ahhoz, hogy a beosztott megfelelően élje meg a sikert.
A tisztességtelen versengés
Kevés ember tudja a sikert megfelelően kezelni: vagy nem merjük felvállalni és megélni, vagy túlértékeljük és megrészegít minket az érzés. Irigyeljük mások sikerét és gazdagságát – állapítják meg a trénerszakemberek. Fülöp Márta érdekes magyarázatot ad arra, hazánkban miért nehéz szorongás nélkül büszkének lenni az eredményeinkre. Ennek oka egyfajta szociális óvatosság: az emberek félnek és nem akarják átélni azt az agresszív irigységet, ami ilyenkor feléjük irányul. Egy kutatás során fény derült arra, hogy a győztesek és a vesztesek másként viszonyulnak egymáshoz tisztességes és tisztességtelen verseny esetén. Ha szabályszerűen győz valaki, megmarad a nyertes és a vesztes fél között egy pozitív kapcsolat: a győztes biztatja a vesztest, a vesztes pedig elismeri a győztest. A vesztes az önfejlesztésre, a további lépések megtételére fordítja ener¬giáit, így lehet konstruktív a verseny mindkét fél számára. Ha a nyertes azonban szabálytalan eszközök segítségével győzte le a többieket, a verseny után menekül, hiszen tudja, hogy szerencsésebb, ha nem kérkedik elsőségével. A vesztes azonban dühös és bosszút követel, hiszen szabálytalan volt a versengés. Megtörik a győztes és a vesztes között a szolidaritás, nem ismerik el sem egymást, sem teljesítményüket, így eltávolodnak. A vesztes energiáit a dühre, a bosszúra fordítja, nem pedig az önfejlesztésre.

Társadalmi szinten
Ha társadalmi szinten gondolkozunk, és tipikusan a nem tisztességes módon való győzelem a jellemző, megtörik a társadalmi szolidaritás és a társadalom győztesekre és vesztesekre bomlik. Olyan győztesekre, akik nem tudnak büszkék lenni a sikereikre és olyan vesztesekre, akik végeérhetetlenül dühösek, irigyek. Ezen túl pedig megjelenik a gyanú. Ha valakit egyszer tisztességtelen eszközökkel legyőztek, attól kezdve ez az ember – karakterétől és korábbi eseményektől függően többé-kevésbé – gyanakszik az azt követő versenyeken. A tisztességtelen verseny tehát abban az értelemben is destruktív, hogy a tisztességes emberekkel szemben is gyanakvást szül. A mi társadalmunkban a sikerhez vezető utat jellemzően megkérdőjelezzük. Nemcsak azért, mert irigységből a győzteseket meg akarjuk fosztani a sikerüktől, hanem azért is, mert kialakult az előzőekben felvázolt destruktív kör, melyben nem hisszük el, hogy a siker a kemény munka eredménye. Ebben a destruktív körben a győztes nem mer nyíltan győztes lenni, a vesztes pedig megkérdőjelezi a győzelem jogosságát – mondja a pszichológus.

Kis siker nem siker?
Gyakori, szinte általános eset a cégek életében, hogy nagy kihívást jelentő már-már elérhetetlennek tűnő célokat tűznek ki a következő időszakra. (Ez a fajta célkitűzés egyébként, ha nem irreális számokról beszélünk, működni szokott, hiszen motiváló lehet.) Ilyen esetben előfordulhat, hogy az egész cég megfeszített munkával dolgozik annak bebizonyítása érdekében, hogy képes elérni a terveket, ám egy hajszállal mégis elmaradnak a kitűzött céltól. Hiba, ha ezt a cég kudarcként éli meg, és ezt is kommunikálja az emberek felé – ahelyett, hogy elemeznék az okokat. A negatív hangulat olyannyira demotiváló lehet, hogy rányomja a bélyegét akár a teljes következő szezonra. Ehelyett, ha – helyén kezelve – méltán elismerjük mindenki erőfeszítését, az további lendületet adhat a munkatársaknak. Egy másik gyakori hiba a cégek esetében az, hogy az elért eredményeket nem ünnepelik meg. Ahogy a kudarc több hónapra motiválatlanságot hoz magával, úgy az ünneplés (akármilyen kicsi is) szárnyakat ad. Mert nemcsak a sikerre éhesek az emberek, hanem a dicséretre is – mondja Bánfai Zoltán.

A humor a siker show-ja
A humor nagyban hozzájárulhat az ember sikerességéhez – mondja Litkai Gergely, a Comedy Central főszerkesztője. A humorista nemcsak a színpadon, hanem egyéb helyzetekben (a mindennapokban és az üzleti életben egyaránt) gyakran él a humor adta lehetőségekkel. Véleménye szerint a siker szempontjából kettős szerepe van a humornak: egyrészt segíti az ember elfogadtatását, másrészt a kudarcok elbagatellizálásának is kitűnő módszere.
BENKŐ HENRIETTA