Napi helyett havi standolás, zárjegyelszámolás és elektronikus adatszolgáltatás a jövedéki törvény idei vál¬to¬¬zásának néhány fontos eleme, melyek egy része az érintett termékek feketepiacának visszaszorítását célozza.

„Értelmetlen, felesleges, idő- és pénz-rabló” – foglalta össze a jövedéki törvény 2009. február elsején életbe lépő, napi standolást szabályozó törvénymódosításával kapcsolatos véleményét egy pécsi kisvendéglő tulajdonosa. Így gondolhatták a honatyák is, talán a szakmai lobbi, talán a világválság is közrejátszott, a parlament ugyanis február 23-i ülésnapján lazított a szorításon, március 1-jétől a napi helyett havi standolásra térhetnek át a vendéglátók. Az eredeti jogszabály szerint az év második hónapjától a vendéglátósok kötelesek lettek volna naponta készletforgalmi nyilvántartást vezetni az általuk készletezett, forgalmazott, értékesített, zárjeggyel ellátott alkoholtermékekről. A változtatás amúgy nem vonatkozott a sörre, borra, pezsgőre és az úgynevezett köztes alkoholtermékekre, amilyen például a vermut. A visszavont szabályozásról február elején egy baranyai kiskocsmában is érdeklődtünk, ott gyors vállvonogatással válaszolt a tulajdonos, amikor a napi nyilvántartásról faggattuk, jelezve, hogy nem veszi komolyan a kötelezettséget. Mint kiderült, nem is kellett, most a napi helyett az égetett szeszek havi standolása kötelező. Hasonló rendelkezés hasonló sorsra jutott már a 2004-ben is, amikor a szakmai lobbi szintén elérte a módosítás visszavonását.

Ügyfélkapus adatszolgáltatás
A jövedéki adót érintő változások közül azonban nem feltétlenül ez a legfontosabb, bár erről esett a legtöbb szó az utóbbi hetekben. „Eddig lehetett választani az ügyfélkapus, illetve a papír alapú, postai úton történő adatszolgáltatás közül, illetve az adóraktári engedéllyel bírók, valamint a bejegyzett kereskedők a közvetlen elektronikus adatszolgáltatást választhatták havi zárásaik teljesítéséhez. Ezek az adatszolgáltatások az év folyamán sorban áttérnek az ügyfélkapun keresztül történő elektronikus adatszolgáltatásra” – emelte ki Budai József, a jövedékiadó-alanyok részére tanácsadást nyújtó Royal Customs Consulting ügyvezetője. Az ügyfélkapun keresztül  történő elektronikus adatszolgáltatás a jövedéki adózásban már 2008 januárjától alkalmazható. „A kizárólag szőlőborral foglalkozó egyszerűsített adóraktári engedélyesek köre az, ahol gondok adódhatnak, itt ugyanis 2009. július 1-jétől vezetik be az elektronikus adatszolgáltatást a szőlőborral történő elszámolás kapcsán. A gond abból adódhat, hogy a több ezer érintett közül számos gazdálkodónak nemhogy internet-hozzáférése, de még a számítógépe, illetve a felhasználói ismerete sincs meg az elektronikus adatszolgáltatás teljesítéséhez” – hívta fel a figyelmet a lehetséges problémákra a szakember.
Hibák és mulasztások
A Vám és Pénzügyőrség a Mai Piacot úgy tájékoztatta: 2008-ban 842 958 millió forint jövedéki adót szedtek be, ami a költségvetési előirányzat 99,89 százaléka. Arra a kérdésre, hogy milyen hibákat követnek el a jövedékiadó-alanyok, azt a választ kaptuk: adózatlan, illetve igazolatlan eredetű jövedéki termékeket forgalmaznak, például illegálisan előállított vagy külföldről, a jövedéki adó megfizetése nélkül behozott termékeket árulnak. Problémát okoz még a jogszabályi kötelezettségek be nem tartása, példa lehet erre, amikor a kiskereskedelmi egységek a jövedéki termékeket nem a törvényben előírt módon szerzik be, vagy az előírttól eltérően raktározzák.

Cél a piac fehérítése
Az említett problémák is okai lehetnek a zárjegyeket érintő változtatásoknak, melyek célja a jövedéki termékek piacának „fehérítése”. A zárjegykészlet-változások napi jelentése és a zárjegyelszámolás rendje is változik július 1-jétől. Előbbi esetében úgy szól a törvény, hogy a zárjegykészletük valamennyi változását be kell jelenteniük a vámhatósághoz a készletváltozást – vagyis a csökkentést vagy növekedést – követő napon. Korábban csak a felhelyezett zárjegyekről kellett értesíteni a hatóságot. A zárjegyelszámolás rendjének változása szerint pedig már csak évente egyszer, az éves készletfelvétel időpontjában kell elszámolni a zárjegyekkel. „Ez a módosítás a gyártók és a kereskedők dolgát mindenképpen bonyolítja, mert a jövedéki adózásban az amúgy is jelentős számú adminisztrációs kötelezettség tovább növekedett, viszont fontos szempont, hogy a legális szféra érdekeit védi” – hangsúlyozta Budai József a változás kapcsán. A szakember a jövedéki törvény változásaival kapcsolatban lapunknak azt is elmondta: bár bonyolult a szabályozás és komoly adminisztratív terhet jelent, de az érintettek már „hozzáedződtek” a kötelezettségekhez, ezek leginkább az új belépőknek jelenthetnek problémát.
Arra a kérdésre, hogy a törvényi változások közül melyek azok, amelyek ésszerűsítették vagy átláthatóbbá tették a jövedéki adózás rendszerét, Budai József a kiterjesztett bankgarancia intézményét említette. „Eddig csak a belföldi hitelintézet által kiadott vagy felülgarantált bankgarancia volt elfogadható jövedéki biztosítékként, ez utóbbit a jövedéki törvényben meghatározott, engedélyekhez kötött garanciális feltételként kell folyamatosan teljesíteni. (Ilyen például a termékeket előállítók, gyártók esetében az adóraktárra vonatkozó engedély.) Most azonban lehetővé vált az uniós tagállamok, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok hitelintézete által kiállított bankgarancia belföldön, jövedéki biztosítékként történő vámhatósági elfogadása” – összegezte a szakember.
M.P.

DOHÁNYTERMÉKEK ÉS BENZIN
A jövedéki piac legismertebb szereplői a dohánytermékek, a benzin, melyeknél évről évre emelkedéssel számolhatunk. Bár a dohánytermékek esetében az EU-tól kapott derogáció végett történik a jövedéki adó folyamatos emelése az uniós szintig, míg az üzemanyagok jövedéki adója csak abban az esetben adózik a magasabb adótétellel, amennyiben az adott termék nem felel meg az előírt szabványban meghatározott maximum kéntartalomnak. Ez eddig 0,005 százalék volt, míg január 1-jétől 0,001 százalék.