Igaz nem egyenlő arányban, de mind az export-, mind az importcégeket megviseli a forint jelenlegi mélyrepülése. Az euróhoz viszonyított gyengülő árfolyam a régió többi országának is hasonló problémákat okoz.

Tavaly az erős forint miatt merültek fel aggályok a gazdaságban, idén ennél is nagyobb bajokat okoz a magyar nemzeti valuta tavalyi árfolyamhoz viszonyított 17-18 százalékos gyengülése. A forint az év végéig várhatóan erősödni fog, ám addig a 300 forint körüli euro negatív hatásai érezhetők – többek között a kereskedelemben. A közvélekedés szerint mindez exportélénkítő hatással jár, ami az ágazat bizonyos szereplőire igaz is. Ilyenek például a nagy hazai gyógyszergyártó cégek vagy a sertéstenyésztők, akik a gyengülő forint miatt kiviteli lehetőségekhez juthatnak. Mégsem tapsolhat felhőtlenül a külpiacra dolgozó cégek mindegyike. 
Egyrészt sok kiviteli cég termelése visszaesett az utóbbi időben, másrészt a gyenge forint önmagában nem elég, ha nincs újabb felvevőpiac. Márpedig a recesszió az exportpiacokat is elérte, melyek beszűkültek, így pótlólagos felvevőkereslet nem mutatkozik. Nem az a kérdés, hogy az emberek magyar vagy kínai árut vásárolnak-e, hanem az, hogy vásárolnak-e egyáltalán – nyilatkozta nemrégiben Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője, amikor a válságról és annak hatásairól faggatták. Problémát jelent az is, hogy sok exportcégnél egyes nyersanyagokat szintén importból szereznek be – immár drágábban. A forint mélyrepülésének igazi vesztesei azonban az importőr cégek.

„Bízunk fogyasztóink minőség- és márkahűségében” – mondta a Mai Piacnak Habuda-Salyámosy Rita, a Maresi marketingvezetője, amikor a hullámzó forintárfolyamról s annak cégükre gyakorolt hatásáról kérdeztük. A forintgyengülés jelentősen befolyásolja a cég gazdálkodását, mivel relatíve alacsony készletekkel dolgoznak. Folyamatosan kell élelmiszereket importálniuk, friss termékek esetében, 1-2 hét a szavatossági idő. Mindez azt jelenti, hogy az aktuális árfolyamokkal kell dolgozniuk.
„Néhány termékünk gyártója a helyzetből adódóan emeli ugyan az árat, de a nyersanyagok esetében részben kedvezően változnak az árak, ezért egyes árucikkeink esetében a gyártó árcsökkentéssel segíti helyzetünket és elkerülhető az áremelés” – magyarázza a válság összetett hatásait a Maresi munkatársa. A cégnél egy több tételből álló intézkedéscsomagot állítottak össze. „Addig azonban, amíg ez érvényre jut, a napi működés veszteséget termel és ez hosszabb távon nem tartható” – fűzte hozzá.
Mindeközben a hipermarketeket úgy tűnik nem rázta meg a forintgyengülés, igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez. Mint azt Gillemot Katalin, az Auchan vezérigazgatói munkatársa elmondta: bár hipermarketeikben elhanyagolható az importtermékek száma, az egyértelműen látható, hogy a vásárlók megfontoltabban költenek, keresik az akciós és olcsóbb termékeket. „A drágulás nagyobb arányban azoknál a magyar termékeknél jelentkezik, melyekben jelentős az import hányad” – hangsúlyozta. Előbb-utóbb azonban minden importtermék ára leköveti a deviza gyengülését, így a drágulások elkerülhetetlenek lesznek – vélik a kereskedők.
SCHÄFFER DÁNIEL

AKIK JÓL JÁRTAK
A forint látványos zuhanásának nagy nyertesei a bevá­sár¬ló­tu¬risták, elsősorban szlovák szomszédaink és a külföldön dolgozó magyarok, akik euróban kapják fizetésüket. Összehasonlítva a tavalyi 240-es és a mostani 300 körüli euróárfolyamot, egy nagybevásárlásnál körülbelül 6000 forintnak megfelelő összeget takarítanak meg északi szomszédaink – ha nálunk vásárolnak. A külföldön dolgozóknak pedig, egy 1000 eurós átlagfizetésnél, ezzel az árfolyammal akár 72 ezer forinttal maradhat több a zsebükben.
A Gazdaságkutató Intézet (GKI) 2009-es előrejelzése szerint, az euró átlagos árfolyama 270 forint lesz. A GKI a magyar GDP 2,5 százalékos gyengülésével számol.