A gyümölcslé a hatodik legnagyobb forgalmú termék, a Nielsen által mért 90 élelmiszer-kategória között. Éves forgalma a magyar kiskereskedelemben meghaladja a 46 milliárd forintot. Kiemelkedő jelentősége miatt érdemes különösen odafigyelni a gyümölcslé bolti választékára és kihelyezésére. Színes csomagolásával az eladótér egyik vonzó színfoltja.

A gyümölcslé eladott mennyiségének jó egyharmadát viszik el a 401–2500 négyzetméteres szegmensbe tartozó szupermarketek és diszkontok. Hipermarketekre mintegy egynegyed jut. Figyelemre méltó a hagyományos csatorna, azaz a 400 négyzetméteres és a kisebb üzletek 38 százalékos részaránya; a mutató ebben a szegmensben megegyezik az élelmiszerek átlagos piaci részesedésével. Tehát a hipermarketben, a diszkontban és a hazai láncokban magas a gyümölcslé piaci részesedése.

Jön a szezon, nő a kereslet
A gyümölcslé eladásai mennyiségben némileg csökkentek 2008. február–2009 januárban, így célszerű a boltokban és láncokban felülvizsgálni a kategória menedzselését. Különös tekintettel az árazásra és a fogyasztói, illetve vásárlói szokások változásaira, valamint esetleg a biováltozatok szerepére.
A szezonalitás sajátos vonás a kategória menedzselésében. A hidegebb idő­szakban kisebb a kereslet, lassul a forgás. Most viszont jön a tavasz, és őszig nagyobb lesz a gyümölcslé szerepe mind forgalomban, mind nyereségben.
 Az eladótéri hellyel való gazdálkodást érdemes téli és nyári bontásban, külön kezelni. Télen kisebb felület is elég, nyáron nagyobb szükséges.
A másodlagos kihelyezések száma és jelentősége nyáron megnő. Leggyakoribb formái a hűtő vagy a raklapsziget.
Nyáron a keresletben előtérbe kerülnek a kis kiszerelések, melyeket azonnali fogyasztásra vásárolnak. Ezért fontos, hogy e termékek hűtötten is megvásárolhatók lehessenek. Ennek hiányát a vevők egy része problémaként érzékelheti.
A papírdobozos, 2 deciliteres változatot különösen a gyerekek kedvelik – egész évben.
Szintén nyári jelenség, hogy a szervezett élelmiszer-kiskereskedelmen kí-vül is megnövekszik a szomjoltók, köztük a gyümölcslé forgalma. Például benzinkút-shopokban vagy non food profilú üzletekben.

Alkoholmentes szomjoltók együtt
Hová érdemes kihelyezni a gyümölcslevet az eladótérben? Kartontobozos változatait polcokon lehet kínálni, de a másik két nagy alkoholmentes szomjoltó kategóriánál, a szénsavas üdítőitalnál és az ásványvíznél, valamint egyes gyümölcsleveknél a palackok, rekeszek vagy raklapok nagy helyigénye kevés mozgásteret kínál az üzletvezetőknek.
Egyszerűbb a feladat a nagy eladóterű, modern üzletekben, ahol a három fontos kategóriának könnyebb együtt vagy legalábbis egymáshoz közel helyet találni. Kisebb eladóterekben, régebbi építésű boltokban már bonyolultabb a helyzet. Érdemes azonban jól átgondolni a megoldást, mivel a három alkoholmentes szomjoltó gyorsan forog, és jelentős forgalmat hoz.
Mint minden termékcsoportnál, itt is fontos a vásárlásra csábító kihelyezés, a jó szegmentálás és a kategóriára vonatkozó, megfelelő helyeken kirakott információs tábla.

Spórolhatnak a vevők
A termékszintű kihelyezés alapelvei közé tartozik, hogy célszerű elhatárolni a gyümölcsleveket a csomagolás típusa szerint; külön a kartondobozost és palackost.
A méret is rendező elv: a nagy kiszereléseket elvitelre, a kis kiszerelések jelentős részét azonnali fogyasztásra vásárolják.
A vevők tájékozódását segítheti a minőség szerinti elkülönítés is. Előnyös termék a gyümölcslé egyrészt abból a szempontból, hogy mély a kínálata. A prémiumszegmensbe pozicionált 100 százalékos juice mellett ott a nektár és a gyümölcsital, különböző gyümölcstartalmakkal. Így különösen a mostani válságos időszakban, a spórolni igyekvő vásárlónak nem kell lemondania erről a termékről: többféle árszegmens közül választhat.
A polcfelület meghatározásánál szempont lehet a forgalom megoszlása: mennyiségben gyümölcslénél az ital piaci részesedése 76, értékben 65 százalék a Nielsen 2008 február–2009 januári adatai szerint. A nektáré 8, illetve 11, a 100 százalékos juice mutatója pedig 16 és 24 százalék. A fenti adatok azonban az országos átlagot jelentik. Az egyes boltokban egészen mások lehetnek az eladás lehetőségei.
A választékpolitika fontos támasza a vevők ismerete. A választék minőség szerinti összetételénél célszerű figyelembe venni, hogy az üzlet piaci vonzáskörzetében élőknek mekkora a vásárlóereje, milyenek a fogyasztási szokásai.  Ha fogékony rá a vevőkör, nyáron érdemes kipróbálni a frissen facsart változatokat is.

UNGI ZSÓFIA
a Nielsen kategóriamenedzsment tanácsadója

KÖZELÍT AZ ŐSZIBARACK A NARANCSHOZ
A vevők megtakarításra való törekvésénél említést érdemel a gyümölcslé kereskedelmi márkáinak magas – és növekvő – aránya, már minden árszegmensben. A mennyiségi eladásokból tavaly januárban még 30, idén az első hónapban már 36 százalék jutott rájuk.
A kihelyezésnél további fontos szempont lehet a változatos ízek szerinti csoportosítás. A vezető helyen álló narancshoz évek óta közeledik az őszibarack piaci részesedése. (Mennyiségben 19-19 százalék az arány, értékben a narancs mutatója 19, az őszibaracké 16 százalék). Nem sokkal marad el tőlük a vegyes gyümölcslé eladása sem. Az említettek mellett, legalább 10 százalékos részarányt még az alma ér el. Utána már erős a szóródás a többi íznél.

TÖBB SZOMJOLTÓ
A kategória menedzselésénél a gyü­mölcsből készült alkohol- és szénsavmentes italokat együtt szoktuk kezelni a zöldségből készült alkohol- és szénsavmentesekkel. Például a paradicsomlét. Általában külön, önmagukban szoktuk elemezni a kategóriák menedzselését. Gyümölcslénél azonban érdemes lehet vizsgálni az egész alkoholmentes, sőt a teljes szomjoltó termékcsoportot, ugyanis egymással könnyen helyettesíthetők.
A gyümölcslé, szénsavas üdítőital, ásványvíz és sör együttes évi forgalma 260 milliárd forint körül mozog jelenleg.