Egyre nagyobb az igény a vásárlók jobb és gyorsabb kiszolgálására a kasszazónánál is, a minél alacsonyabb üzemeltetési költségek szem előtt tartása mellett. A személyre szabott pénztárrendszerek bevezetése változásokat hozott hazánkban is a kiskereskedelemben.

A mai világban elengedhetetlen, hogy a kiskereskedelmi egységek tulajdonosai folyamatosan – akár darabszámra pontosan – követni tudják üzleteik készletét. Ezért szükséges, hogy a költséghatékonyságot szem előtt tartva olyan pénztárrendszerbe fektessenek be, amely a vevőkiszolgálás és a készletgazdálkodás területén mutatott előnyei miatt biztosan megtérül és segít megelőzni az árucikkek esetleges elvándorlását, hiszen az utólagos pénzforgalmi érték szerinti leltár pontatlan és csak később derülhet ki, hogy mi okozhatja az esetleges hiányt. Így nem csoda, hogy azokban az élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatokban vagy a szupermarketekben, ahol a tulajdonos/cégvezető nem vesz részt közvetlenül a bolt napi életében, de pontosan követni akarja a kiskereskedelmi folyamatok működését és gyorsítani kívánja a vevőkiszolgálást, és ahol nagy mennyiségű árut kell kezelni, ma már alapvető elvárás a vonalkódos pénztárrendszer működtetése
.
Mit érdemes bevezetni?
A kiskereskedelmi rendszerek technológiai kiépítéséhez és bevezetéséhez mind emberierőforrás-beli, mind anyagi befektetés szükséges; a humánerőforrás-beli a cikkelemes rendszer bevezetése és annak elsajátítása, míg az anyagi ráfordításnak tekinthető az eszközök és a készletnyilvántartó szoftver megvásárlása. Vagyis a pénztárrendszerek bevezetése az alkalmazott pénztárgép és vonalkód-technikai eszköz típusától, valamint az igényelt funkcionalitástól függően kisebb-nagyobb hardver- és szoftverberuházást igényel, telepítési, rendszerbevezetési és oktatási, valamint éles üzemi ügyeleti szolgáltatásokkal.
A kasszarendszerek egyre intelligensebb tulajdonságokkal, funkciókkal bírnak, mint például az engedményrendszerek, aminek az a célja, hogy minél több ügyfelet csábítsanak vissza, vagy a felhasználói élményt is fokozza. De van olyan funkció is, amit azért tesznek a kasszába, mert az adott értékesítési helyen más adatrögzítési pont nem létezik, így a kasszán rögzítik a vevőket. Ez olyan intelligens eladási pontokon lehetséges, ahol nincs a boltban készletvezetés, de kezelni kell a pénzzel kapcsolatos összes műveletet.
Alapvető elvárásnak tekinthető, hogy az értékesítési információk egy központi rendszerbe érkezzenek, amely alapján készleteket lehet rendelni az ügyfelek igénye szerinti gyakorisággal. „Van ügyfelünk, akinek teljesen online készletvezetése van, másoknak csak naponta egyszer, a nap végén aktualizálódik a készlete, így csak másnap tudnak ez alapján dönteni” – ismertette Pletyák Attila, a Laurel Számítástechnikai Kft. fiskalizációs üzletágának vezetője.

Az automatizálás útján
A kereskedő igényeinek megfelelő, modern, vonalkódos kiskereskedelmi rendszer bevezetése és üzemeltetése megváltoztatja a bolt napi életét. A kézi, hozzávetőleges készletgazdálkodást és üzleti tervezést, a termékek felcímkézését és árazását, a nagy hibaszázalékot rejtő kézikassza-beütéseket felváltja egy zárt informatikai rendszer, amely az áru belistázásától, megrendelésétől kezdve egészen annak eladásáig – beleértve az optimális készletgazdálkodást, a leltárak gépi támogatását – minden kereskedelemi folyamatot lefed. A gyors vonalkódos pénztárgépek mögött nem kígyóznak hosszú sorok, az áteresztőképesség a kézi beütéssel működő kasszákhoz képest komoly mértékben megnő. A kapcsolható szkennerek, beépített mérlegek, bankkártya-terminálok ma már alapvető elvárások a gyors és pontos vevőkiszolgáláshoz. „Ugyanilyen alapvető változást jelent majd az automatizálásban a jövőre bevezetendő auto¬mata kassza is, ahol pénztáros nélkül egyszerűen és gyorsan intézheti a vevő a vásárlását” – jegyezte meg a Szintézis Informatikai Zrt. kereskedelmi igazgatóhelyettese, Kozma Éva.

Igényre szabottan
Egy kasszarendszer személyre szabása minden esetben egyedi elbírálás alá kerül: egyrészt pontosan megfogalmazott elvárásokat igényel, amelyek alapján a számítógép alapú pénztárgépek szoftverét módosítják, másrészt a rendszert kizárólag igényfelmérés alapján lehet testre szabni, és a hatályos jogszabályoknak kell megfeleltetni, majd az APEH Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottsága által engedélyeztetni és az engedélyt követően telepíteni. Az erre fordítandó költségek magasak, így például az egy-két pénztárgépes beruházások esetén ezt a rendszert csak nagyon ritkán finanszírozzák a megrendelők. Ezért egy-egy pénztárgép ára nagyon széles skálán mozoghat. A Laurel szakértője szerint a beruházásra szánt kiadások nagyjából 50 ezer és 800 ezer forint között lehetségesek, ami a hardver és a rajta futó kasszaszoftver függvénye. Ezenkívül a befektetés része az is, hogy pénztárpultokat kell kialakítani, egyedi perifériákat kell beszerezni (például vonalkódolvasóval egybeépített mérleg), továbbá a bolti személyzet oktatása, távfelügyelete kapcsán is érdemes már a beruházás elején tervezni.
A költségek csökkentését szem előtt tartva a kiskereskedő akár bérelhet is egy komplett hardver- és szoftverrendszert, ami nem igényel beruházást és a közüzemi számlákhoz hasonlóan havi díjat számolnak fel. Mindemellett folyamatos pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre a kívánt pénztárrendszer kiépítéséhez, ami azt is jelenti, hogy – a jelen pályázati lehetőségek mellett – az eszközök értékének akár 50 százalékát fedezi.

Csökkenthető kiadások
A kívánt pénztárrendszer kiépítése során számos fejlesztési igényre is sor kerülhet, főleg a kiskereskedelemben alkalmazott akciók, engedélyek, törzsvásárlói rendszerek vonatkozásában, illetve a különféle vevő- és eladási statisztikák készítésében. Self-scanning, azaz önkiszolgáló vonalkód-leolvasót és számos más funkciót is beépítenek a kasszarendszerbe: újdonságként jelenhet meg a vásárlók számára, amikor a kihelyezett intelligens mérleg által nyomtatott kupont felismerve a kassza engedmény biztosít egy adott termék árából.
A Mai Piac által megkérdezettek szerint a pénztárrendszer kiépítése segítséget nyújt a logisztikai út lerövidítésében, a munkaerő optimalizálásában és a költségek csökkentésében. „A mai gazdasági helyzetben meghatározó hívó szó a költséghatékonyság. A vonalkódos rendszerek használata olyan befektetés, amely a vevőkiszolgálás és a készletgazdálkodás területén adott előnyei miatt megtérül” – érvelt Kozma Éva. A környező országokban is egyre jobban terjed az auto¬mata kassza. Ennek bekerülési értéke többszöröse a hagyományos pénztárgéphez viszonyítva, mégis Szlovéniában az egyik legnagyobb élelmiszerláncnál már több mint száz automata kasszát vezettek be két év alatt.
A Szintézis kereskedelmi igazgatóhelyettese szerint a gyors terjedésnek kedvez a jelenlegi negatív gazdasági helyzet, mivel az önkiszolgáló kassza áteresztő sebessége gyorsabb a hagyományosnál, így bevételnövekedés érhető el. Például négy darab önkiszolgáló kassza akkora helyet foglal el, mint két normál kassza, és a négy darab géphez csak egy felügyelő szükséges a két pénztáros helyett. Így a felszabadult munkaerőt az eladótérben a vevők jobb kiszolgálására fordíthatják.
A rendszer meghibásodása esetén sem kell becsukni a boltot, hiszen a pénztárrendszerek forgalmazói által átadott vészhelyzeti forgatókönyv alapján az üzemeltető eljárhat a hiba elhárítása érdekében. Ha saját hatáskörében ezt nem tudja megoldani, akkor az igényelt SLA-szint alapján a hardverszakszerviz és a szoftvergyártó szerviz informatikai szolgáltatását kell igénybe venni.

KIBELBECK MARA

ELŐBB A PÉNZ, AZTÁN A GÉP…
Ahogy az emberiség történelmét megpróbáljuk rekonstruálni, az időben visszafelé haladva egyre töredékesebb, homályosabb információkkal rendelkezünk. Egy dologban azonban biztosak lehetünk: ahol legalább két ember volt jelen, ott létezett kereskedelem és az ellenérték valamelyik fizetési módja.
A pénz időszámításunk előtt a 3. évezredben jelent meg, először Mezopotámiában és Egyiptomban, később a görög és a római birodalom is átvette, mint fizetési formát. 1251–52-ben Genovia, Firenze pedig florin, azaz forint néven bocsátott ki pénzt, majd a fém után hamar megjelent a papírpénz is Svédországban és Angliában.
A kereskedelem felgyorsulása és a pontos összegek meghatározása miatt nagy szükség volt kisegítő számolóeszközökre. Közülük talán a legismertebb az európai abakusz, amely virágkorát a XVIII. századig élte. A keretbe foglalt 10 tengelyen 10-10 golyóból álló abakuszt még az 1980-as években is használták a Szovjetunióban.
(A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum anyagainak felhasználásával)

EGYEDÜL NEM MENT
A XIX. század végén a kereskedelmi egységek forgalma megnövekedett, a boltokban egyre több vásárló fordult meg, ami mind több és több alkalmazottat igényelt. Az üzletekben a nagyobb létszám olyan megbízható berendezés használatát tette szükségessé, amely a korábbi kézi feljegyzésen alapuló pénzforgalom ellenőrzését gépi úton oldja meg.
A hagyomány szerint a pénztárgépek létrejötte mégis a véletlennek köszönhető: az 1870-es évekre tehető, miszerint egy kereskedősegéd rekedtre kiabálta magát, mialatt nagyothalló főnökének bediktálta a fizetendő összegeket. Hogy segítsen magán, 0-tól 9-ig sorszámozott léceket mutatott fel. Egy vásárló, aki mellesleg mérnök volt, észrevette ezt, és szerkesztett egy olyan összegfelmutatót, amely egy helyen rögzített lécekből állt, és a fizetendő összeg gombnyomásra felugrott.
Ezeknek a „monstrumoknak” az elsődleges célja az volt, hogy a napi pénzforgalom nyilvántartását és bizonylatait gép készítse el. Az iparban használatos számológépekből alakultak ki, és a számológép a beütött érték jól látható felmutatására alkalmas szerkezettel egészült ki. Nagy előnyük az volt, hogy lehetővé tették az áruforgalom mérését is. A kezdetleges szerkezetet az amerikai Nemzeti Ellenőrző Pénztár R. T. (The National Cash Register Co.) tökéletesítette és terjesztette el az egész világon. Miután megkezdődött a pénztárgépek gyártása, a használatuk világszerte elterjedt; 1899-ben Budapesten vezérképviseletet nyitott bécsi fiókteleppel, bár a Magyarországon 1900 körül megjelent National kasszák még nem rendelkeztek nyomtatószerkezettel és billentyűmezővel. A kifizetett összegeket regisztrálták és összegyűjtötték a pénzt.
A második világháború után a National pénztárgépeket felváltották a svéd Hugin és Sweda, az olasz RIV, a szovjet SZAM, a keletnémet Secura, és a magyar IGV típusok. Az Irodagéptechnikai és Finommechanikai Vállalat 1960-ban kezdte meg a pénztárgépek gyártását.
(A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum anyagainak felhasználásával)

INTELLIGENS MEGOLDÁSOK
A bolti kiskereskedelmi rendszer alatt együttesen kell érteni a kasszarendszert, a főpénztári rendszert és készletvezető rendszert, amelyek más-más funkciókat látnak el. A modern vonalkódos kiskereskedelmi rendszer alapján ez a három elem a bolti kiskereskedelem üzleti folyamatait teljes egészében le tudja fedni és gyors, egyértelmű cikkazonosítást, pontos dolgozói elszámoltatást, készletgazdálkodást, továbbá az üzleti tervezéshez hasznos segítséget nyújt.
A kiskereskedelemben lévő kasszarendszereket alapvetően a rendelő kiskereskedő igényei és az APEH-szabályozások határozzák meg. Az igények függvényében léteznek hagyományos pénztárgépek, vonalkódos azonosításra alkalmas, de még mindig hagyományos pénztárgépek, illetve számítógép alapú pénztárgépek. A kereskedők számára a legfontosabb, hogy a pénztárgéprendszer integrált, szerves része legyen a céges informatikának és maximálisan megfeleljen a jogszabályi követelményeknek, mivel egy integrált rendszerben az információ gyorsan áramlik és hatékonyan elősegíti a döntéseket.

MA ÉS HOLNAP
A nyomtatószerkezettel ellátott összeadó gépek a vevő számára nyugtázzák a fizetést, a tételeket a számlálószerkezetben folyamatosan összegzik, és a gépekben elhelyezett papírtekercsre (ellenőrző szalag) ugyancsak nyomtatásban tételesen feljegyzik. Ennek az egyszerű változatnak a továbbfejlesztéseként 1973-ban megjelent az IBM a vonalkódot leolvasó áruházi pénztárgép-rendszerrel.
Az utóbbi két évtized számos változást hozott a pénztárgépek fejlődését tekintve. A legegyszerűbb pénztárgépek csak az alapvető eladással kapcsolatos műveletekre képes szoftverekkel rendelkeznek, viszonylag olcsók, de nagy hátrányuk, hogy sok pluszmunkát igényel a használatuk. Csekély kapacitású a memóriájuk, így a kontrollszalagokat folyamatosan gyűjteni kell. Viszont a bonyolultabb szoftverrel ellátott, számítógéphez csatlakoztatható pénztárgépek vagy az újgenerációs, érintőképernyős kasszarendszerek drágábbak ugyan, de leegyszerűsítik a munkát, átláthatóvá, nyomon követhetővé téve a tranzakciókat. Egyesítik magukban mindazokat a tulajdonságokat, ami egy kiskereskedelmi egység gazdaságos és hatékony működéséhez szükséges. Kézi beavatkozás – a papír befűzését leszámítva – nem szükséges, sőt az APEH-előírásoknak megfelelően nem is lehetséges.
(A Magyar Kereskedelmi és Vendéglá­tó­-ipari Múzeum anyagainak felhasználásával)

EGY PÉNZTÁRI RENDSZER JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI
› értékesítés és keresés vonalkód, név vagy gyorskód szerint, hot key használata,
› többféle fizetésieszköz-elfogadási lehetőség (készpénz, hitelkártya, ajándék utalvány, átutalás stb.),
› blokkolás közben a részösszeg kiíratható,
› azonnali keskeny vagy A4 méretű egyszerűsítettszámla-készítés lehetősége, utólagos közületiszámla-adási képesség,
› kapcsolat a bankkártya-elfogadó készülékkel,
› értékesítés, tételsztornó, vevővisszáru stb.,
› minden tevékenység jelszóval védett, illetéktelenek nem használhatják (nyitás, zárás),
› egyéb pénzmozgások bizonylatolása (banki/postai feladás, lefölözés, munkabér kifizetése stb.),
› tapadó göngyöleg automatikus blokkolása,
› a pénztárosok név és kód szerinti azonosítása,
› pénztárosváltás és elszámoltatás,
› blokkon belüli tételsztornó, illetve üvegvisszaváltás.