Második nekifutásra, 2009. október 12-én elfogadta az Országgyűlés a „mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szóló törvényt. Az új törvény jelentősen megköti majd a forgalmazó boltok kezét a beszállítókkal kötendő szerződések feltételeinek meghatározásában.

Az új jogszabály megtiltja a forgalmazóknak a beszállítókra hátrányos üzletpolitikai módszerek alkalmazását, így tilos lesz 2010. január 1-jétől „polcdíjat” szedni (az árukészletébe való bekerülésért fizetett díj), a kereskedő üzletlétesítési, üzemeltetési költségeinek áthárítása a beszállítóra, vagy az arra való kötelezés, hogy a beszállító az el nem adott árukat meghatározott idő után csökkentett áron vegye vissza. A kereskedőknek ezentúl kötelező lesz a törvény hatálya alá tartozó élelmiszereket az átvételt követő 30 napon belül kifizetni, és tilos lesz az olyan díjak felszámolása, amelyet a beszállítónak azért kellene kifizetnie, hogy termékét a boltban meghatározott helyen helyezzék el úgy, hogy az a beszállító számára többletszolgáltatást nem nyújt. A beszállító érvényesen nem járulhat hozzá a jövőben, hogy vele a törvényben foglalt tisztességtelen piaci magatartások valamelyikét alkalmazzák, és az a megállapodás, amely ilyen kitételeket tartalmaz, semmis lesz. A jogszabály értelmében 2010. február 1-jétől még a jogszabály hatálybalépése előtt kötött szerződések azon törvénybe ütköző kikötései is semmisek lesznek, amelyeket a jogszabály hatálybalépése előtt kötöttek – feltéve, ha a szerződésen alapuló szolgáltatást még nem teljesítették.

Szigorú kontroll várható
A jogszabály egyébiránt nagyon széles hatósági jogkörrel ruházza fel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt a kereskedők tisztességtelen piaci magatartásának leleplezése és megbüntetése érdekében. A hivatal első körben minimum százezer, maximum ötszázmillió forintos, második körben pedig – két éven belüli újabb tisztességtelen forgalmazói magatartás esetén – minimum ötszázezer, maximum kétmilliárd forintos bírságot szabhat ki. Ez azonban ekkor sem haladhatja meg a nettó éves árbevétel 10 százalékát. Az ellenőrzést végzők a boltoknak bármely helyiségébe beléphetnek, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére lezárt területekre is bemehetnek, ott kép- és hangfelvételt készíthetnek.

Mit tehet a kereskedő?
A kereskedőknek úgy lesz lehetőségük a bírság elkerülésére, hogy tesznek egy kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amely értelmében összehangolják a törvénnyel a beszállítókkal kapcsolatos üzletpolitikájukat. Ebben az esetben azonban a hivatal mindig utólagos vizsgálatot fog tartani annak érdekében, hogy ellenőrizze, betartotta-e a kereskedő a kötelezettségvállalásban foglalt feltételeket. Ha erre nem került sor, a bírságot a hivatal utólagosan kiszabja. A megbírságolt kereskedők felkerülnek a hivatal és az agrárminisztérium honlapjára, a megállapított jogsértést és a kiszabott bírság mértékét tartalmazó tájékoztatással együtt, a „feketelistáról” csak a bírság kiszabását követő 2 évvel lehet lekerülni.

Felülírt szabályok
Az új törvény jogilag talán legérdekesebb rendelkezése, hogy áttöri a gazdasági társaságok tagjaira és vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályt, amely szerint a korlátolt felelősségű társaságok tagjai, illetve a vezető tisztségviselők a társaság kötelezettségeiért alapvetően nem felelősek. Az új törvény azonban bevezeti a tagok, illetve vezető tisztségviselők mögöttes felelősségét arra az esetre, ha a bírság összege a megbírságolt cégtől nem behajtható. A jogalkotó ezzel is jelezte, hogy a beszállítók védelmét rendkívül komolyan veszi: akár a társasági jog egyik alapelve elé is helyezi.
 TORSTEN BRANER,
európai közösségi jogász,
az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó
budapesti partnere

KÖTELEZŐ ÜZLETSZABÁLYZAT
A nagyobb forgalmazókat – évi 20 milliárd Ft nettó árbevétel felett – úgynevezett üzletszabályzat elkészítésére is kötelezi az új törvény, amelyben fel kell tüntetni a beszállító számára nyújtható, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásokat, és ezt az üzletszabályzatot a kereskedő honlapján, illetve üzletében is közzé kell tenni. Ennek elmulasztásáért a kereskedő bírsággal sújtható. „Kérdéses, hogy a gyakorlatban a szerződési szabadság ilyen mérvű korlátozása hogyan fog hatni a forgalmazó–beszállító kapcsolatokra, és hogy a forgalmazók – jogászaikkal karöltve – milyen módszereket fognak kitalálni a mesterségesen legyengített szerződési pozíciójuk erősítésére” – fogalmaz Torsten Braner európai közösségi jogász, az e|n|w|c budapesti partnere.

AUSZTRIÁBAN SINCS EKKORA SZIGOR
Az új törvény szabályozásai bőven túlszárnyalják azt, ami például a szomszédos Ausztriában érvényes. A tisztességtelen
piaci magatartást és a beszállítókkal szembeni erőfölénnyel való visszaélést tiltó általános szabályozások mellett – amelyek nálunk is hasonló formában érvényesek – ugyan létezik ott egy speciális törvény is, az ún. „közeli ellátásról szóló törvény”. Ez azonban csupán a vállalkozások olyan jellegű viselkedését tiltja meg gazdasági kapcsolataiban egymás közt általánosan, amelyek alkalmasak a teljesítmény szerint alakuló verseny veszélyeztetésére. Nem tartalmaz annyira részletes tiltásokat, mint az új magyar törvény, és megsértése esetén a beszállítók jogosultak a kartellbíróságnál perindítására, nem úgy, mint nálunk, ahol egy hivatal illetékes a törvénysértőkkel szembeni fellépésre.

A LIDL ÉS AZ ALDI FELKAVARTA AZ ÁLLÓVIZET
A régi és az új láncok kínálatát összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a Lidl és az Aldi piacra lépése jelentős változásokat hozott. Az új láncok
❱ nagyobb területen árusítanak friss zöldséget és gyümölcsöt (különösen az Aldi),
❱  nagyobb választékot kínálnak (főként a Lidl),
❱  kínálatukban magasabb az import aránya (mindenekelőtt a Lidlnél),
❱  több csomagolt zöldség-gyümölcsöt árusítanak (főként az Aldi),
❱ jobb minőségű árut kínálnak.