Az égetett szeszes italok fontos szerepet játszanak az élelmiszer-kiskereskedelemben. Együttes forgalmuk 2008. október–2009. szeptemberben mintegy 73 milliárd forint. Csak a húskészítmény, a sör és a sajt előzi meg ebben a tekintetben, a Nielsen által mért 90 élelmiszer-kategória közül.

Értékben stabil maradt az égetett szeszes italok bolti eladása, az előző évhez képest. Mennyiségben viszont 5 százalékkal csökkent. Igazolva azt a fogyasztói kutatásunkat, amely szerint a válság hatására az emberek kevesebb élvezeti cikket vásárolnak, mint korábban.

Forró zónában
Így is jelentősen hozzájárulnak azonban az üzletek forgalmához és nyereségéhez. Erre való tekintettel, egyes láncok kiemelten menedzselik a kategóriát. Általában is megkülönböztetett figyelemmel helyezik ki a polcokra a pálinkát, vodkát, bittert és a többieket. Különösen érvényes ez a karácsonyi szezonban. Az égetett szeszes ital forgalmát erős szezonalitás jellemzi. Elsősorban a karácsonyi, majd a húsvéti ajándékozás miatt kiugróan magas az értékesítés. Ilyenkor rendkívül jelentős a díszes, ajándékozásra alkalmas csomagolás a polcokon. Sőt lehetőségtől függően indokolt lehet másodlagos kihelyezés is.
Ennek a kategóriának az elhelyezése az eladótérben a többi alkoholos ital (bor, pezs¬gő, sör) közelében ajánlatos. A kategória környezete az üzleten belül úgynevezett forró zóna: elsősorban a kis kiszerelésű kommersz italok miatt, amelyek eladása főleg a kis, hagyományos boltokban jelentős.

Vásárlásra ösztönző polckép
A szortiment kialakítása a hideg és forró zónákban nagymértékben függ a bolt
piaci vonzáskörzetétől, vevőkörének össze¬tételétől. Alapelvnek tekinthető, hogy a kategórián belül érdemes elkülöníteni a kommersz italokat, típusuktól függetlenül. Így igazodik a menedzsment a vásárlók szokásaihoz, miközben figyelembe veszi a praktikussági szempontokat. Például a könnyebb feltöltést.
A középáras és prémiumtermékeket célszerű egy blokkban kihelyezni, típusuk alapján. Lényeges, hogy az egyes szegmensek jól elkülönüljenek egymástól.
Hogyan segítsük a vásárlót, hogy ebben az összetett, sok terméket magában foglaló kategóriában könnyen eligazodjon? Első helyen említendő az átlátható polckép.
A polcképet persze eltérően határozza meg a boltok nagysága és típusa. Mivel a kategória kínálata nagyon összetett, tulajdonképpen nincs egyetlen jó recept. Megoldást olyan rendező elv hozhat, amely lehetővé teszi, hogy a vevők könnyen és gyorsan megtalálják, amire szükségük van. Itt lényeges szempont az esztétikus megjelenés. Előnyös, ha a polcon, a termékek egymáshoz viszonyított pozíciójával érzékeltetjük a termékek minőségét.

Különböző italok – eltérő trendek
A kiskereskedelemben a mennyiségi eladások szerinti rangsort a pálinka vezeti a bitter és brandy előtt, majd a vodka, likőr, vermut, whisky, rum és gin következnek. Értékben a bitter már korábban átvette a vezetést, második a pálinka. További sorrend, ebből a szempontból: vodka, brandy, whisky, likőr, rum, vermut és gin. Fontos megjegyezni, hogy az egyes italfajták bolti eladásának trendjei különböznek. Így a vodka és a bitter forgalma mennyiségében is emelkedett; hasonlóan piaci részesedésükhöz.
Az átlagot meghaladóan csökkent viszont a brandy és a likőr mennyiségi mutatója. Őrzi piaci részesedését, bár kisebb forgalommal a legnépszerűbb pálinka, vermut, whisky, rum és gin. Szintén eltérő mértékben emelkedtek a mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagárak. A legnagyobb forgalmú italok közül 14 százalékkal drágult a whisky idén augusztus–szeptemberben, az előző évi hasonló periódushoz képest. Pálinkánál plusz 10, vodkánál 7, bitternél 6, míg brandynél 5 százalékot regisztrált a Nielsen.

Optimális választék
A bolti eladás trendjei befolyásolják a választék optimalizálását. Az égetett szeszes ital ugyanis az egyik legszélesebb termékpalettával rendelkező kategória. Körülbelül 800 cikkelemet tartalmaz. Ezért a boltokba kihelyezhető kínálat fizikai korlátokba, magyarán a polchely végességébe ütközik.
A forgalom változásait, az egyes termékek kelendőségét, valamint a szegmensek egymáshoz viszonyított arányát érdemes figyelni mind a választék alakításánál, mind a kihelyezésnél. Lényeges szempont, hogy a szegmenseken belül az egyes gyártók kellő piaci súllyal szerepeljenek.
A gyártói márkák általában erősek. Mennyiségben 78 százalék jutott rájuk, az augusz¬tus–szeptemberi bolti forgalomból. Egy évvel korábban, a hasonló periódusban 79, tavalyelőtt pedig 80 százalék. Ez jóval magasabb, mint az élelmiszereknél mért 71 százalékos, idei augusztus–szeptemberi átlag. A többi rész a kereskedelmi márkákra jutott.
Idén az első félévben, mennyiséget tekintve, a gyártói márkák 90 százalékot meghaladóan részesültek a vermut és bitter bolti eladásából. 80 százalék feletti mutatót ért el a whisky és pálinka. A másik véglet: a gin kiskereskedelméből 66 százalékot vittek el a kereskedelmi márkák ez év január–júniusban.

Körtepálinka, hagyományos bitter...
Az égetett szeszes italok bolti eladásából – a mennyiségben legnagyobb szegmensre – a pálinkára 19-19 százalék jutott az utóbbi két évben. A pálinka ízei között továbbra is legnépszerűbb a körte, amelyre a mennyiségi eladások 30 százaléka jutott 2008. október–2009. szeptemberben. Ez 1 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utána a barack és a szilva következik, egyaránt 23 százalékkal. További sorrend: egyéb ízek 10, Vilmos körte 7, vegyes 5 és cseresznye 2 százalék. Értékben viszont az égetett szeszes italok forgalom szerinti rangsorát a bitter vezeti, 22 százalékos piaci részesedéssel. Itt stabilan 82 százalék jut a hagyományos bitter italokra, értékben. A Hubertus jellegű italok részaránya pedig 18 százalék; mind az utóbbi évben, mind egy évvel korábban.
A többi ital közül figyelemre méltó, hogy a likőrök között jelentősen nőtt a krémlikőr forgalma. Érzékelhetően csökkent ugyanakkor a nem desszert típusú likőr piaci részaránya.
A whisky szegmenseinek megoszlása sta     eladások több mint fele: értékben 61 százaléka. A Bourbon mutatója 14 százalék, majd a kanadai következik 11, egyéb 3 és az ír 3 százalékkal.

Veszítettek a legkisebbek
Az égetett szeszes italok bolti forgalma általában kevésbé koncentrált, mint a többi élelmiszeré. Így például a hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletekre, a mennyiségi eladások 34 százaléka jutott 2008. október–2009. szeptemberben. Lényegesen csökkent viszont az 50 négyzetméteresek és kisebbek jelentősége. Részarányuk a tavalyi 20 százalékról 16-ra változott, egyik évről a másikra. A másik oldalon 2-2 százalékponttal emelkedett a 401–2500 négyzetméteres csatorna piaci részesedése, 29 százalékra. A 2500 négyzetméteresnél nagyobb bolttípusban pedig 31 százalékra. A számok azt mutatják: erőteljesen folytatódik a koncentráció
 UNGI ZSÓFIA,
a Nielsen kategóriamenedzsment-
tanácsadója
MELISEK ESZTER,
a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója