A hipermarketektől a diszkontokig
A hipermarketektől a diszkontokig
A felső tízezertől az alacsony vásárlóerővel rendelkező rétegekig – a CBA gyakorlatilag a társadalom bármilyen státusú tagjának kínál megfelelő bolttípust, a magasra pozicionált Príma-üzletektől a most debütáló diszkontokig. Dr. Malasics András vezérigazgató a beszélgetésben azt is elmondja, hogyan fér meg egymás mellett a tradíció és a modern technológia.
Szeptemberben adtak át egy új CBA Príma üzletet Érden. Amikor ezt a bolttípust május elején bemutatta a sajtónak, azt mondta, hogy bár általános fogyasztás-visszaesés tapasztalható, a magas minőséget, jó szolgáltatást nyújtó üzletek megtarthatják forgalmukat. Az elmúlt hónapok tapasztalatai igazolják ezt az optimizmust?
Teljes mértékig. Azokban a boltokban, amelyek Prímák lettek, nincs forgalom-visszaesés, míg a többiekben – a szakmai munka és a területi elhelyezkedés függvényében differenciáltan, de – tapasztalható némi csökkenés. A Príma-boltok szerencsére olyan környezetben helyezkednek el, ahol a jövedelmek nem estek vissza és az egy főre eső vásárlói kosárátlag is viszonylag magas. Ráadásul jól működnek a szolgáltatások és megfelelőnek bizonyult az a színvonal, amelyet kitaláltunk, tehát egyértelműen sikeresnek nevezhetem ezt a bolttípust. Ráadásul a Príma-boltok egy különleges aktivitással is gazdagodtak: az úgynevezett Head-promóció keretei között 2000 forintos vásárlás fölött egy bélyeget kap a vásárló, aki megfelelő mennyiségű pont összegyűjtése esetén az ár töredékéért vásárolhat meg Head-törülközőket, illetve Head-táskákat.
A magasra pozicionált CBA Prímák sikeréből is látszik, hogy Magyarországon már jelen vagy egy egyelőre még szűk, de jó vásárlóerejű réteg. Ám a társadalom továbbra is, sőt talán egyre inkább polarizált. Hiányzik az erős középosztály, amely többek között a CBA törzsvásárlóit is biztosíthatná. A diszkontok nyitásával viszont gyakorlatilag lefedik a fogyasztók minden szegmensét.
Valóban, bár nem klasszikus, rendkívül szűk választékot kínáló, úgynevezett „hard” üzleteket tervezünk. Körülbelül 3500-3600 cikkelemet találnak majd a vásárlók ezekben a boltokban, melyek közül az első november 10-én nyit Mogyoródon. Hogy mégis miért diszkont? A csatornának megfelelő technológiák alkalmazása miatt. Minden szabványosított lesz, amit nem lehet akármilyen struktúrában megépített bolthelyiségekben megvalósítani, máskülönben nem lenne hatékony a működés. Ezért épülnek ezek a boltok zöldmezős beruházásban. Ha már meglévő üzleteket alakítanánk át, akkor a megfelelő technikát, egységességet csak drágábban lehetne kialakítani, több humán erőforrásra lenne szükség.
Országos láncban gondolkodnak?
Ezt jelen pillanatban nehéz lenne kijelenteni. A növekedési ütem sajnos nem lehet olyan gyors, mint terveztük. Jelentős anyagi vonzata van a fejlesztésnek. Mivel a CBA egy száz százalékban magyar cég, így a tőkeakkumuláció csak olyan a keretek között valósulhat meg, melyeket a hazai szabályozási rendszer lehetővé tett. Ez pedig változatlanul igen kedvezőtlen a tisztességes kereskedelmi tevékenységet űző vállalkozások számára. Tavaly szeptember óta a bankok és hitelintézetek visszavették a hitelállományokat, a forrásokat, utóbbiak tőkeköltségeit jelentősen megnövelték. Mindez nem kedvez az expanziónak. Annak ellenére kerülünk szembe ezekkel a nehézségekkel, hogy a CBA elmúlt 18 évében nem voltak bebukások. Az a forráshiány, ami a piacon jelentkezik, bennünket is jelentősen korlátoz. Még annak ellenére is, hogy – éppen a cég stabilitásának köszönhetően – olyan kondíciókat kaptunk meg, amelyeket mások nem.
Önök nemcsak határokon belül, hanem azon kívül is terjeszkednek. E fejlesztésben mi a határ?
Ha Bulgáriát, Horvátországot, Szlovéniát, Csehországot, Szlovákiát, Romániát együtt kezeljük, akkor szám szerint 10 ezer boltról beszélünk. A piacon átrendeződések tapasztalhatók, ezért például jelenleg éppen a horvátországi működésünket újra kell gondolnunk. A többi országban elindultak a továbbfejlődés irányairól a tárgyalások. Van egy olyan új piaci lehetőségünk is, amit valószínűleg elindíthatunk, de ez majd csak januárban válik publikussá.
Nemcsak az üzlettípusok tekintetében szeretnének teljes repertoárt nyújtani – a kisbolttól a hipermarketig – a vásárlóknak, hanem az új technika iránt is rendkívül fogékonyak. Most éppen egy speciális digitális polcsínt vezettek be, amellyel megnövelhető az adott felületen kihelyezett termékek forgalma.
Szerencsére Baldauf László elnök úr rendkívül fogékony az elérhető és értékelhető technológiai fejlesztésekre. Minden kínálkozó újdonság iránt érdeklődik; megismeri, elemezteti, értékelteti azokat, és megpróbálja behozni a rendszerbe. Természetesen vannak kötöttségeink, hiszen egy ekkora, sajátos növekedési pályát befutott hálózatban nem lehet minden innovációt bevezetni. Az új üzleteinkben viszont már számolunk az újdonságokkal, melyekkel, egy központi rendszerbe csatlakoztatva, jelentős humánerőforrás-megtakarítás érhető el. Ebből adódóan a kereskedelmi láncoknak a kiszolgálási palettája differenciált. Tudomásul kell venni, ha valaki nem tud alkalmazkodni, versenyhátrányba kerül. Ez vonatkozik mind a lánc, mind a technológia fejlesztésére.
A modern eszközök használata növeli a hatékonyságot, ezt célozza az új, szegedi logisztikai központ átadása is. Többek között ezek azok a területek, amelyeken vannak még tartalékok a rendszerben?
Nem is tartalékokról beszélnék, hanem sokkal inkább olyan pontokról, ahol a forgalmat hoznunk kell. Ezek jellemzően a kisboltok, ahol a technológiafejlesztés meglehetősen nehéz. Itt mindenképpen valamilyen egyéb megoldással kell élnünk: befektetési, hatékonysági és forgalmi oldalról tekintve ez lehet a szoft diszkont kategória, amellyel eredményeket érhetünk el. A többi területen, pél¬dául Budapesten és a nagyobb településeken továbbra is működik a hiper- és szupermarket-irányzat. Azokat a fogyasztói szegmenseket, amelyeket megpróbáltak a multinacionális láncok elhódítani tőlünk, megpróbáljuk visszacsalogatni.
A napicikkpiacon még mindig nem mondható mindennapinak az internetes vásárlás, önök mégis jelen vannak ezen a területen is. Mennyire sikeres az online boltjuk? Vagy ez inkább beruházás a jövőbe?
Ez élelmiszer-webshop mindig eltér a más kategóriával foglalkozó internetes áruháztól. A termékek jellegéből, tulajdonságaiból adódóan a fogyasztók sokkal bizalmatlanabbak. Az élelmiszert meg kell ízlelni, alaposan meg kell nézni, mielőtt megveszi az ember. Az összes Príma-boltban ezért vezetjük be a borkioszkokban a kóstoltatást. Hiszen az embereknek rendkívül fontos, hogy milyen ismérvei vannak a megvásárolandó terméknek. Ez az interneten nem megoldható. Szívesen kínálunk új ízeket, ezzel természetesen valamilyen szinten befolyásolni szeretnénk a fogyasztási szokásokat. Az élelmiszereknek csak egy bizonyos körében lehet hatékony ez a forma. Magyarország ebben még nem tart ott, ahol Francia- vagy Németország, esetleg Anglia. Ha azt mondom, hogy szeretnék egy gyors vacsorát, akkor a mi internetes portálunkon megrendelheti a konyhakész élelmiszert, amiből pillanatok alatt az asztalra varázsolhatja az ételt. Egyelőre a hazai jövedelmekből ezt még nem engedhetik meg az emberek maguknak, mint ahogy azt sem, hogy nagy kiszerelésben lisztet, cukrot hazaszállíttassanak. Mire az internetes élelmiszer-vásárlás általánossá válik, mi már ott állunk, startra készen. Természetesen most is kiszállítjuk a megrendeléseket, de rentabilitását, illetve forgalmi nagyságrendjét tekintve ez még egyelőre nem az, ami lehetne.
ORBÁN ÁGNES
A legújabb szám
MaiPiac képek
A hónap kérdése
Milyen következményei lesznek az új „chipsadó” bevezetésének?
Az adózóna legfrissebb hírei
- Üzletszerű ingóértékesítés: mennyi átalány költséget számolhat el a magánszemély számla nélkül?
- Béremelésről és nyugdíjkiigazításról döntöttek Romániában
- Telekomadó: a távközlési cégek a műsorterjesztőkkel is megfizettetnék
- Értéknövekedési hozzájárulás: a kormányszóvivő cáfolja az új ingatlanadót
- Pénzügyi csúcstalálkozó: az adócsomag nem segíti a növekedést





