Legrövidebb út az egyenes?
Legrövidebb út az egyenes?
Október elsejétől nincs szükség a hatóságok előzetes beleegyezésére a boltnyitáshoz. Az európai uniós jogharmonizáció miatt létrehozott törvénymódosítás hatására egyszerűsödött az adminisztrációs procedúra, csökkentek a boltosok költségei. Az egyszerűsítés azonban nem jelenti azt, hogy más fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági előírásokat nem kell betartani.
A kereskedelmi szabály változásának lényege, hogy az üzletnyitás feltéte¬lei leegyszerűsödtek: elég az erre irányuló szándékot bejelenteni a kereskedelmi hatósághoz, az önkormányzat jegyzőjéhez, és már el is lehet kezdeni a kereskedelmi tevékenységet – olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség sajtóanyagában.
Ez jelentős anyagi terheket vesz le a kereskedők válláról, valamint az állam is megszabadul évi harmincezer eljárástól. A tárca külön felhívta arra a figyelmet, hogy ez a változás nem érinti az élelmiszer-biztonságra és higiéniára vonatkozó szabályokat. A rendelet egyfajta közigazgatási reformot is megvalósít, melynek irányelve az egyablakos ügyintézési rendszer és az elektronikus eljárás biztosítása. Vannak azonban kivételek, melyek tizenegy termékkört érintenek. Közöttük vannak a dohánytermékek és különböző, egészségre ártalmas vegyszerek, állatgyógyászati termékek. Engedélyhez kötött még a ven¬déglátó-létesítmények üzemeltetése, kivéve a büféket és a rendezvényi szolgáltatásokat. A kivételt képező termékek kizárólag üzlethelyiségekben árusíthatóak, és minden esetben szükséges az önkormányzati engedély. A minisztérium elmondása szerint az engedélykérés sokkal egyszerűbbé vált, hiszen azt is elektronikusan kell benyújtani a hatóságokhoz.
Akadhatnak nehézségek
A legoptimistább variáció, amikor nincs szükség engedélyezésre, csak a hatósági bejelentésre. Ha a kereskedés a kivételt képező termékkörök valamelyikéből kíván árusítani, szükség van az engedélyezésre. A svédcsavar pedig abban rejlik, hogy vannak olyan termékek – elsősorban az állati eredetű élelmiszerek –, amelyeknek forgalmazásához szükséges egy jogszabály által előírt hatósági engedély. Az OKSZ saj¬tóközleménye szerint azonban még nem készült el az a törvény, amely ezeket a termékeket meghatározná. Az előzetes jogalkotói eljárásokat tekintve ez az állati eredetű élelmiszereket jelenti, azonban – mivel még nincsen kész a jogszabály – ma még engedély nélkül lehet nyitni húsboltot… – emelte ki Vámos György. Visszamenőleg nem kéri majd a minisztérium ezen engedélyek beszerzését, a jövőben azonban számítani lehet arra, hogy az állati eredetű élelmiszereket forgalmazó boltoknak szüksége lesz a legális működéshez erre a jogszabály által előírt hatósági engedélyre.
Egyszer egy az három?
A boltnyitásnak tehát pillanatnyilag három csatornája van ma Magyarországon. Ebből az egyik azonban még nem kristályosodott ki jogilag. Mindezek után kérdéses, hogy a gyakorlatban mennyivel lesz könnyebb a boltnyitás. Vámos György szerint beláthatatlanná válik a boltosoknak az időszak, mikorra teljes termékkörrel állhatnak a vásárlók rendelkezésére. Az OKSZ azt javasolja a kereskedőknek, hogy a jelenlegi, még kissé bizonytalan jogi helyzetre való tekintettel boltnyitás előtt mindenképpen folytassanak konzultációt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal. Nem követnek el azonban hibát, ha ezt nem teszik meg, és kellőképpen informáltak a jogszabályokkal kapcsolatban.
Vámos György kiemelte, hogy a könnyített boltnyitási eljárás mindenképpen nagy segítséget jelent a kereskedelmi szektornak. Pénzt és időt tudnak vele megtakarítani. Arra vonatoko¬zóan azonban, hogy ezzel megélénkül-e a boltnyitási hajlandóság, nem lehet jóslatokba bocsátkozni. A kereskedéseket elsősorban a piaci helyzet határozza meg, és nem az, hogy mennyire bonyolult az adminisztrációja, mondta el lapunknak Vámos György. A most hozott, uniós jogharmonizációt jelentő rendelet mindenképpen könnyebbséget jelent majd, de a végső szót a piaci helyzet és a vásárlóerő határozza meg egy bolt megnyitásakor. y FODOR JÓZSA
A legújabb szám
MaiPiac képek
A hónap kérdése
Milyen következményei lesznek az új „chipsadó” bevezetésének?
Az adózóna legfrissebb hírei
- Üzletszerű ingóértékesítés: mennyi átalány költséget számolhat el a magánszemély számla nélkül?
- Béremelésről és nyugdíjkiigazításról döntöttek Romániában
- Telekomadó: a távközlési cégek a műsorterjesztőkkel is megfizettetnék
- Értéknövekedési hozzájárulás: a kormányszóvivő cáfolja az új ingatlanadót
- Pénzügyi csúcstalálkozó: az adócsomag nem segíti a növekedést





