A tejpiacon nemcsak hazánkban, de az Unión belül is hatalmas problémát okoz a nyerstej árának folyamatos zuhanása. Hosszú ideje attól hangos a sajtó, hogy a termelők kénytelenek alacsony áron értékesíteni, azonban a termelői ár már az előállítási költségüket sem éri el.

Kevés hír érkezik azonban arról, hogy a probléma hátterében egy hibásan bevezetett és gazdasági szintre lebontott  kvótarendszer és túltermelés áll. Nemrég Budapesten ültek össze a Visegrádi Négyek, valamint Bulgária és Románia agrárminiszterei, hogy közösen találjanak megoldást a tejpiaci gondokra. A fókuszban az uniós közös agrárpolitika megbeszélése, valamint az áruházláncok erőfölénnyel való visszaélésének megakadályozása állt.

Kvótával vagy anélkül?
Dr. Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettese elmondta, a tejpiaci reform igazán 2015-ben fogja elérni hazánkat is, amikor megszűnik a tejkvóta-szabályozás az EU-ban. A tejkvóta 1984 óta határozza meg az uniós tejtermelést. Termelést korlátozó vagyoni értékű jogról van szó, amely megszabja, hogy egy adott ország és tejtermelő gazdaságai mennyi tejet értékesíthetnek büntetőilleték fizetése nélkül. Az Unión belül elsősorban a tejtermelés több mint 10 százalékát kitevő tej- és tejterméktöbblet (elsősorban vaj, tejpor és sajt) nemzetközi ára határozza meg a tej piaci árát. A nemzetközi árakat Ausztrália, Új-Zéland és az USA exportja befolyásolja.
Ma az uniós tagországokban, így Magyarországon is a legnagyobb vita a tejkvóta-rendszer átalakítását érinti. Nevezetesen arról van szó, hogy 2009-től 5 éven át évenként 1 százalékkal emelkedik a tejkvóta, mielőtt 2015-ben végleg megszűnik. Olaszországnak azonban megengedték, hogy már az első évben végrehajtsa az 5 százalékos bővítést. A döntés piacvesztést okozhat a hazai tejtermelőknél, mert nyerstejexportunk egy része a kvótaemelés miatt kiszorulhat pél¬dául az olasz piacról. Ezen túlmenően a kvótaemeléssel a tejtermelést növelő környező tagországok a magyar tejnél olcsóbb tejet és tejtermékeket szállíthatnak a magyar piacra. 2009-ben Németország, Hollandia és Olaszország élt is ezzel a lehetőséggel.

Élesedő verseny várható
A kvótarendszer megszűnésével azonban semmilyen szabályozásnak nem kell majd eleget tenni, ami azt fogja jelenteni, hogy a termelés súlypontja a hatékony tejtermelő tagországokra helyeződik át a mainál sokkal élesebb verseny mellett. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a tagországokra lebontott kvóták a tagországok között mozogjanak, ami adott tagországban védelmet jelent a kevésbé hatékony tejtermelőknek. Amennyiben a hazai tejtermelést idejében, még 2015 előtt nem sikerül valahogyan stabilizálni, a kvóta eltörlése sokként fogja érni a tejágazat szereplőit – emelte ki dr. Popp József. A nemzetközi elemzések szerint Magyarországon a kvóta eltörlésével körülbelül további 5 százalékkal csökken majd a tejtermelés.
Szerinte a jelenlegi problémához részben hozzájárul a kvótaemelés, mert egyes tagországokban valóban növelik a termelést az alacsony árak ellensúlyozása érdekében. Így azonban továbbra sem csökken az EU 110 százalék feletti önellátottsági szintje, ami nyomást gyakorol a belső pici árakra. Megoldást jelentene a tejtermelés önkéntes csökkentése minden tagországban a tejpiaci árak stabilizálása, illetve növelése céljából. Ez járható út szabályozás nélkül is, de ehhez szükség lenne az összes uniós tejtermelő összefogására. A tejtermelők általában elszigetelten demonstrálnak az alacsony tejárak ellen, de hiányzik a közös fellépés a tejtermelés önkéntes csökkentésére.
A termelők által követelt és kifizetett többlettámogatással tovább halogatjuk a struktúraváltást, ezzel párhuzamosan továbbra is fenntartjuk a nemzetközi piacon versenyképtelen többlettermelést. Úgy látszik, hogy a végső megoldást a tejkvóta eltörlése fogja jelenteni, amire aligha tudunk felkészülni – emelte ki dr. Popp József.

A kereskedelmi szektor hozzáállása
Kovács László, a Tej Terméktanács fő­igaz¬gatója elmondta, az elmúlt években az Unión belül a termelés úgy folyik, mintha egyáltalán nem létezne kvóta. Meglátása szerint a helyzetet hazai szabályozásokkal is meg lehetne oldani, amelyben a hazai piac védelmére kellene elsősorban törekedni, mivel megjelent egyfajta spekulációs tőke, amely hosszú távon aláássa a működést. Az olcsó külföldi tej beáramlásával nem tudja felvenni a versenyt a hazai piac, ezért szükség van a versenytörvény és a kereskedelmi törvény megváltozatására, amely megengedett kereteken belül, de mégis védi a hazai piacot. Kiemelte még, hogy az uniós és kormányzati támogatások elengedhetetlenek a jelenlegi helyzetben, azokat azonban az ágazat átstrukturálására kellene fordítani. Szükség van a magyar tejpiac helyreállításához a tanyasi gazdálkodás és a fiatal agrárszakemberek segítésére. A hazai tejágazat alapvető hibájaként kiemelte, hogy míg Nyugat-Európában apróbb, legtöbb esetben hagyományokat követő tejtermelők dolgoznak, Magyarországon vállalkozásszerű, nagyobb egységek működnek, amelyek hatalmas hiteleket halmoztak fel.
 FODOR JÓZSA