A tömöttre pakolt bevásárlókocsikat egyre több fogyasztó cseréli fel az idén szerényebb tartalmú kézikosárra – derül ki a GfK első féléves átlagos vásárlói kosárérték adataiból. A társadalom széles rétegei nem tudják tovább növelni az FMCG-termékekre fordítható kiadásaikat.

Sok vásárló számára egyelőre lejárt a nagybevásárlások kora. Az egy vásárlásra eső fogyasztói kosárérték inflációhoz mérten szerény növekedése legalábbis két lehetséges trendet vázol: az emberek ugyanannyiszor mennek el vásárolni, de némileg kevesebb árut, vagy az addigiakhoz képest olcsóbb termékeket vesznek. Ugyanakkor azt is jelenthetik ezek az adatok, hogy a nagyobb értékű beszerzéseket többszöri, kisebb vásárlások váltják fel.

Szerényebb ünnep
Sokat sejtet a magyar vásárlók változó szokásairól, hogy már a húsvét sem tudta jelentősen meglódítani a fogyasztást az idei első félévben – derül ki a GfK áltagos kosárméretének havonta közölt adataiból. Míg 2008 húsvéti időszakában az egy vásárlásra eső átlagos FMCG-kosárméret közel 14 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző hónapé, addig idén ez a növekedés nem érte el a 6 százalékot sem. Igaz, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy tavaly a húsvét márciusra esett, így az általában visszafogott januári (1657,5 forint) és némileg – 5,4 százalékkal – emelkedő februári (1747,5 forint) egy vásárlásra jutó átlagos költés után törvényszerűen engedték a vásárlók kicsit lazábbra a gyeplőt (1989,8 forint). Hiszen, meglehet, az év elején – a karácsonyi kiköltekezés után – kényszerűen elhalasztott beszerzésekkel együtt emelkedett meg a húsvéti kosárérték. Idén viszont a húsvét áprilisra esett, és a válság is egyre inkább éreztette hatását. Már az ünnep előtt több hónappal is visszafogottabban, az infláció mértékét nem meghaladóan nőtt – tehát reálértékben csökkent – az egy vásárlásra eső költés átlaga. A tavaly februári több mint 5 százalékos kosárérték-növekedést az idei 0,2 százalékos emelkedés meg sem tudta közelíteni.

Infláció alatti növekedés
A kisbolt láncokban, a független kisboltokban és a szupermarketekben költenek egy-egy vásárláskor a legkevesebbet a fogyasztók, és a kosárérték növekedése is ezekben a bolttípusokban marad el leginkább az inflációtól. Az átlag felett teljesítenek természetesen továbbra is a hipermarketek, illetve a diszkontok, bár a növekedés infláció alatt maradt.
Míg például tavaly húsvét előtt a hipermarketek átlagos vásárlói kosárértéke több mint 14 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, addig idén csak 6-tal. Ugyanez a diszkontok esetében 13, illetve alig 6 százalékos volt.

Kicsi a kosár
A tömöttre pakolt bevásárlókocsikat egyre több fogyasztó cseréli fel az idén szerényebb tartalmú kézikosárra – derül ki a GfK első féléves átlagos vásárlói kosárérték adataiból. A társadalom széles rétegei nem tudják tovább növelni az FMCG-termékekre fordítható kiadásaikat.

Sok vásárló számára egyelőre lejárt a nagybevásárlások kora. Az egy vásárlásra eső fogyasztói kosárérték inflációhoz mérten szerény növekedése legalábbis két lehetséges trendet vázol: az emberek ugyanannyiszor mennek el vásárolni, de némileg kevesebb árut, vagy az addigiakhoz képest olcsóbb termékeket vesznek. Ugyanakkor azt is jelenthetik ezek az adatok, hogy a nagyobb értékű beszerzéseket többszöri, kisebb vásárlások váltják fel.

Szerényebb ünnep
Sokat sejtet a magyar vásárlók változó szokásairól, hogy már a húsvét sem tudta jelentősen meglódítani a fogyasztást az idei első félévben – derül ki a GfK áltagos kosárméretének havonta közölt adataiból. Míg 2008 húsvéti időszakában az egy vásárlásra eső átlagos FMCG-kosárméret közel 14 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző hónapé, addig idén ez a növekedés nem érte el a 6 százalékot sem. Igaz, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy tavaly a húsvét márciusra esett, így az általában visszafogott januári (1657,5 forint) és némileg – 5,4 százalékkal – emelkedő februári (1747,5 forint) egy vásárlásra jutó átlagos költés után törvényszerűen engedték a vásárlók kicsit lazábbra a gyeplőt (1989,8 forint). Hiszen, meglehet, az év elején – a karácsonyi kiköltekezés után – kényszerűen elhalasztott beszerzésekkel együtt emelkedett meg a húsvéti kosárérték. Idén viszont a húsvét áprilisra esett, és a válság is egyre inkább éreztette hatását. Már az ünnep előtt több hónappal is visszafogottabban, az infláció mértékét nem meghaladóan nőtt – tehát reálértékben csökkent – az egy vásárlásra eső költés átlaga. A tavaly februári több mint 5 százalékos kosárérték-növekedést az idei 0,2 százalékos emelkedés meg sem tudta közelíteni.

Infláció alatti növekedés
A kisbolt láncokban, a független kisboltokban és a szupermarketekben költenek egy-egy vásárláskor a legkevesebbet a fogyasztók, és a kosárérték növekedése is ezekben a bolttípusokban marad el leginkább az inflációtól. Az átlag felett teljesítenek természetesen továbbra is a hipermarketek, illetve a diszkontok, bár a növekedés infláció alatt maradt.
Míg például tavaly húsvét előtt a hipermarketek átlagos vásárlói kosárértéke több mint 14 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, addig idén csak 6-tal. Ugyanez a diszkontok esetében 13, illetve alig 6 százalékos volt.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelmi üzletek változatlan áron számított forgalma 2009. január–májusban 2,6 százalékkal, májusban 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 2009 májusában az eladások jelentős részét lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, illetve vegyesboltok) értékesítésének volumene 2,3 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, és dohányszaküzleteké 1,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem májusi forgalmának volumene nem változott áprilishoz képest. Az idei első 7 hónapban átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
FORRÁS: KSH