A Lidl parádés főzőbemutatóval harangozta be a sajtó számára új televíziós kampányfilmjeit. Gianni, az olasz-magyar szakács nemcsak a reklámszpotok főszereplője, a kampány „arca”, de a rendezvény konyha- és mókamestere is volt.

Az eseményen Kovács Gergely beszer¬zé­si igazgató és Kurunczi Anita mar¬ke¬tingvezető válaszolt kérdéseinkre.

• Mi motiválta azt, hogy a hallgatásba burkolódzott Lidl előálljon evvel a viszonylag hangos és látványos kampánnyal? Változtatnak a kommunikációjukon?
  Valamilyen változás elindult, de ez nem jelent 180 fokos fordulatot. Elsősorban a televíziós kampányunkat szerettük volna népszerűsíteni. A Lidl Magyarország Bt. kommunikációjára az volt a jellemző – a 2004-es nyitás óta –, hogy még a támadásokra sem reagált. Ebben talán hibáztunk, és időközben megtanultuk megvédeni magunkat, de ez nem jelenti azt, hogy állandóan jelen akarunk lenni a médiában.
• A szakemberek egy része azt mondja, hogy a válságnak lehetnek nyertesei. Ilyenek például a diszkontok. Önök szerint is így van?
  Ez nem ilyen egyszerű. A válság mindenkit érint. Túl könnyű lenne azt kijelenteni, hogy ha az embereknek kevés a pénze, akkor a diszkontba mennek vásárolni. Tudni kell azt is, hogy válságban a vásárlók a prémiumtermékek felől az olcsóbb kategóriák felé fordulnak, és ez egy csatornatípuson belül is így van. Az alaptermékeket vásárolják inkább, amelyeken értelemszerűen alacsonyabb a haszon. A kampányunkban nem foglalkozunk a válsággal, de reméljük, a vásárlók figyelmét magunkra tudjuk vonni.
• Azt is mondják, hogy a válság túlélésének egyik módja, ha a kereskedő mást, különbözőt tud nyújtani a versenytársaival szemben. A Lidl hogyan különbözteti meg magát a többi diszkonttól?
  Mi abban szeretnénk kitűnni, hogy például nálunk vannak a legbarátságosabb eladók, hogy a mi üzleteink a legtisztábbak és a legjobban feltöltöttek, itt vannak a legfrissebb élelmiszerek. Ezen dolgozunk nap mint nap. A dolgozóinkat arra motiváljuk, hogy legyenek jó kapcsolatban a vevőkkel, hogy apró gesztusokkal, több figyelemmel forduljanak feléjük. Mi ebben szeretnénk különbözni.
• A magyar élelmiszerek arányának növelése központi kérdés manapság az élelmiszer-kereskedelemben. A Lidl hogyan áll ehhez a kérdéshez?
  Ha két termék közül kell választanunk, akkor a döntő szempont számunkra a minőség. A magyar termékek aránya a magyarországi nyitáskor meglehetősen alacsony volt a kínálatunkban, de ez a kör folyamatosan bővül. A felületes szemlélő számára talán fel sem tűnik, hogy magyar a szóban forgó árucikk, mert a sajátmárkás termékek nevéből nem derül ki, a csomagoláson pedig nem szerepel feltűnő helyen. Mindazonáltal lengyel vagy osztrák kollégákkal beszélve az derül ki, hogy a termék származási helye nem kulcskérdés más környező országokban. Ők is inkább a minőségre helyezik a hangsúlyt.
• Van-e lehetőség arra, hogy magyar termékek a nemzetközi hálózatba kerüljenek?
  Erre eddig is volt példa. Magyar termékek Lidl nemzetközi üzleteibe folyamatosan bővülő kínálattal kerülnek. Beszállítóink termékei közül elsősorban magyar bort viszünk ki külföldre, például Lengyelországba, Csehországba. Ezenkívül mélyfagyasztott zöldségeket nagy mennyiségben szállítunk Horvátországba, Szlovákiába, Szlovéniába.
• A csatornatípusok elkülönítése olykor önkényesnek tűnik. Vannak hiperek, amelyek diszkontként funkcionálnak, de klasszikus drogériáknak is vannak „bazáros” polcai. A Lidl kit tekint valódi versenytársának ezen a vegyes piacon?
  Nem tudnék név szerinti versenytársakat említeni, és nem is akarok. Mindig és mindenütt résen kell lenni. Olyan ez, mint egy sportverseny: nem lehet senkit figyelmen kívül hagyni, mert ki tudja, holnap ki előz be a kanyarban, illetve áll elő egy jó ötlettel, stratégiaváltással.

MZS–OÁ