A gazdasági szaktárca kereskedelmi szektort érintő két rendelettervezete megrémítette a szakma képviselőit. A válság okozta nehézségek mellett működési engedély nélkül sem lesz könnyebb a boltnyitás, a szakképzettségi követelmény eltörlése pedig rontja a szakma presztízsét – nyilatkoztak lapunknak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára kiemelte, a magyarországi kereskedelemben a forgalomcsökkenés az elmúlt két évben indult el, s ezt a gazdasági válság csak tovább mélyítette. Az igazi lejtmenet – Vámos György szerint – azonban az 5 százalékpontos áfaemeléssel kezdődött. Bár hivatalos statisztikai adatok még nincsenek, több bolthálózat extrém mér¬tékű visszaesést mért az áfaemelés óta. A Kereskedelmi Szövetség attól tart, hogy sorra csődbe mennek a kis¬ke¬reskedők.
Vámos György kiemelte, a probléma oka elsősorban a válság hatására bekövetkezett forgalomcsökkenés, de az áfaemelés ezt elmélyíti.

Kettőből egy használhatatlan
A szaktárca két javaslata közül egyik sem jelent segítséget a kereskedelmi szektorban. Ezt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, dr. Sáling József is alátámasztotta. A kormány tervei között szerepel ugyan, hogy megkönnyíti az üzletnyitást azzal, hogy eltörli a működési engedély körüli procedúrákat és boltnyitáshoz csupán egy bejelentésre lesz szükség a jövőben. Az OKSZ és a KASZ egybehangzó véleménye szerint ez azonban csak nagyobb teret biztosít majd az illegális kereskedelemnek. Ezen módosítások viszont szükségesek ahhoz, hogy megfeleljünk az Európai Unión belüli piaci irányelveknek. Egy optimális gazdasági helyzetben ennek több pozitív hatása lenne a kereskedelemre, tekintettel arra, hogy így jelentősen csökkenthetőek a vállalkozások anyagi és adminisztrációs terhei. Megjelennek majd a tiszavirág-életű kisboltok, amelyek a válság miatt nem lesznek képesek hosszú ideig fenntartani pozíciójukat, valamint az „Üvegtigrisszerű” lakóautós megoldások, amelyek a feketekereskedelem felé fogják eltolni a gazdaságot – mondta dr. Sáling József. Tehát hiába lesz könnyebb a boltnyitás, ha a piaci helyzet változatlan marad.

A másik kifejezetten hátráltat…
A helyzetet – dr. Sáling József szerint – csak rontja, ha a kormány eltörli a szakképesítés követelményét az egyes kereskedelmi szakmáknál. Ez több mint tíz kereskedelmi szakmát érint majd. Ilyenek például a zöldség-gyümölcs, a lakberendezés-, a könyv- és virágeladó szakmák, de a legmegdöbbentőbb az, hogy a pénztáros és a piacfelügyelő pozíciók betöltéséhez sem lesz szükség az elkövetkezendőkben szakképesítésre. Egyedül az élelmiszer-kereskedelmen belül marad meg a képesítés követelménye.
Vámos György szerint fontos kiemelni ezen rendelettervezetnél azt, hogy a kormány nem a szakképesítések eltörlését tűzte ki célul, mint az egyes médiumokban megjelent, hanem csak azt tárgyalja, hogy törvény írja-e elő az egyes kereskedelmi szakmák betöltéséhez a szakképesítési kötelezettséget.
Dr. Sáling József elmondta, ezek a módosítások szintén negatív irányba fogják eltolni a szakmát, gyengítik presztízsét. Ezenfelül, a szakképesítés mellőzésével megjelenhetnek fogyasztóvédelemmel kapcsolatos problémák is. Dr. Sáling szerint ugyanis képzettség és tapasztalat szükséges például a dohány- és alkoholárusításhoz, valamint az árucímkék nyomon követéséhez.
A képesítési kötelezettségek eltörlése mégis a bérezés tekintetében okozza majd a legnagyobb problémát. Ennek az OKSZ és a KASZ vezetősége is nyomatékot adott. Ettől kezdve ugyanis a munkáltató a szakmai bérminimum helyett (ami a képesítés miatt egy emelt összegű bér) csak az alacsonyabb minimálbér kifizetésére kötelezhető.
Ennek elkerülése érdekében a KASZ július végén levelet intézett a szaktárcához. Ebben rávilágított a javaslatok hiányosságaira, valamint kiemelte, hogy a jelenlegi rendelettervezet alapvetően eltér – a szakmapolitikai egyeztetések után – a KASZ által is támogatottól, amelyben a kereskedelmi dolgozóknak a középfokú végzettséget, mint alapkövetelményt fogalmazta meg a kormány. A KASZ levelében egyértelműen elzárkózik a rendelet ezen formájától a kereskedelmi szakma és a fogyasztók védelme érdekében, valamint megfogalmazza, hogy a szakma megmentése érdekében a nyilvánosság erejét kívánja felhasználni.
A szakszervezet nem ezt a javaslatot hagyta jóvá, és mindenképpen annak újragondolását kéri – emelte ki dr. Sáling József.
FODOR JÓZSA

A SZAKTÁRCA SZEMÉVEL
Lapunk a következő tájékoztatást kapta a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól:
„A szakképzettséghez kötött tevékenységek körének szűkítési tervezetének célja, hogy a szabályozás életszerűvé váljék. Előkészítése során a tárca felmérte azokat a tevékenységi köröket, amelyek nem köthetők a fogyasztóvédelem, a vásárlók, a lakosság biztonsága és érdekeinek védelméhez. Vagyis a tervezet célja, hogy a kötelező szakképesítés tényleges érdekvédelmet szolgáljon. A felülvizsgálat során a minisztérium figyelembe vette a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvben lefektetett elveket is, amelynek célja, hogy az EU tagállamaiban mindenhol azonos feltételekkel lehessen a szolgáltatásokat megkezdeni.
Mindenképpen hangsúlyozni kívánjuk: az, hogy az állami szabályozás bizonyos tevékenységeknél nem követel meg kötelező szakképesítést, semmiképpen nem azonosítható azzal, hogy az állami szabályozásban nem szereplő szakmák megszüntetésre kerülnek! A szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Az egyes szakmák fennmaradása nem az állami kötelező előírástól, hanem attól függ, hogy ténylegesen végzik-e az adott szakmát, illetve van-e piaci igény adott szakmára, annak képzésére.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatályos szakképzési jogszabály sem tartalmaz számos, ma is élő szakképesítést, azok azonban mégis léteznek, képzésük a mai napig folyik.”