Nemcsak nagybevásárlás, de a napi vásárlás során is kevesebb és olcsóbb termékeket teszünk a kosárba. Az instant ételek helyett a főzéshez szükséges hozzávalókat vesszük le a polcról, különösen, ha akciós. 

Átlagosan négyezer forintnál nem költ többet a magyar egy nagybevásárlásnál, míg egy hétköznap kevesebb mint kétezer forintért pakolja meg a kosarát. Részben e fogyasztói magatartásnak köszönhetően tavaly összességében 3 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma, de ezen belül a negyedik negyedévben 5-6 százalék volt a mínusz. Az idei első negyedévben – derült ki a GfK kutatásából – stagnál a fogyasztói bizalmi index, és a vásárlói hajlandóság a tavaly novemberi mélypont és a decemberi kisebb felfutás után idén a korábbiakhoz képest alacsony szinten van.  A vásárló, ha döntenie kell, hamarabb veszi le a polcról a sütőport, az ecetet vagy mondjuk a leveskockát, mint a levesport vagy a konzervet. Miután jóval több időt tölt otthon, és nem fizet olyan szolgáltatásokért, mint például az étterem, nem szívesen nyúl a zsebébe a készételekért, s hatszor is meggondolja, melyik mosóport vegye meg. Keresi tehát az akciós termékeket és hajlandó érte akár másik boltba is elmenni, ha ott olcsóbban kapja meg. Ennek tudható be, hogy tavaly a diszkontok és szupermarketek forgalma nőtt, a hipermarketeké összességében stagnált, s egyedül a kisboltok forgalma csökkent, de az sem mindenhol.  A kereskedelmi láncok akciós újságait a háztartások harmada gyakrabban figyelte 2009-ben, mint 2008-ban. Nem csoda, ha a hirdetések – a péksütemény, a növényi zsírok, az olajok, a zöldség, a gyümölcsök és a tejtermékek hirdetései – száma is megnőtt ez idő alatt. Tavaly magasabb volt a promóciók keretében megvásárolt termékek aránya is, az akciós értékesítés elérte az összes eladott mennyiség harmadát. A forró italoknál pedig a kategória teljes mennyiségének 43 százalékát promóció keretében vásárolták meg a fogyasztók. Ami nem változott, az a sajátmárkás termékek forgalma, miután se több, se kevesebb nem fogyott ezekből a termékekből, vagyis a kategória iránti kereslet stagnál – tudta meg a Mai Piac Dörnyei Otíliától, a kutatócég ügyfélkapcsolati igazgatójától.  Ezek után nem meglepő az sem, hogy a magyarok közel fele már az élelmiszer-vásárláson is jelentős összegeket spórol. A lakosság másik fele pedig egyelőre ahol tud – utazás, ruházkodás – ott igyekszik megtakarítani, az élelmiszerre ugyanannyit költ. Az élelmiszerre és a vegyi árura 2009-ben elköltött pénzösszeget a lakosság egyik fele magasabbnak, míg másik fele alacsonyabbnak érzi, mint korábban, vagyis a társadalom kettészakadása felerősödött – ezt a következtetést vonja le a kutatócég.
MJ