Csehország második legnagyobb péküzeme, a Penam belépett a magyar piacra, miután felvásárolta a Ceres Zrt.-t és annak leányvállalatait.   

A Ceres nem financiális problémák miatt cserélt gazdát, hanem mert a 68 százalékos tulajdonjoggal rendelkező angol befektetési alap (EEFF) számára a tízéves futamidő lejárta után kötelezően előírták az eladást. Köztudott, hogy a hazai sütőipar hasonló problémákkal küzd, mint a tejágazat. Dr. Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese elmondta lapunknak, hogy a hazai sütőipar helyzetét már a malomipar nem túl fényes jelene is nehezíti. Súlyos problémát jelentenek a fuzáriumfertőzött termények, valamint a hatékony technológia hiánya. Dr. Popp József szerint a hazai malomipar korszerűsítése híján egyre nagyobb mennyiségě és olcsó importliszt érkezik hazánkba. Fontos előrelépést jelentene a műszaki színvonal javítása, amellyel felvehetnénk a versenyt a külföldi szereplőkkel. Mindezek mellett megdöbbentő, hogy csak elenyésző együttműködés tapasztalható a hazai malom- és sütőipari cégek között.  

Sütőipari süllyesztő

A sütőiparban a klasszikus pékségek forgalmának visszaesése jellemző. 2004 és 2008 között körülbelül négyszáz pékség tűnt el a magyar piacról. Jellemző a látványpékségek térnyerése és a helyben sütött pékáruk iránti kereslet növekedése. Dr. Popp József szerint a jövőben a piac tovább konszolidálódik majd, a termékek specializációja miatt azonban a sütőiparban a sok kis szereplő megmarad. A fogyasztói árérzékenységet kihasználva a hiper- és szupermarketek a pékárut fontos megkülönböztető, stratégiai-szociális terméknek tekintik, gyakran az előállítási költség alatti áron értékesítik. Magyarországon a sütőipari vállalkozások csupán tizenöt százaléka működtet önálló kereskedelmi csatornát. Az EU-ban ez az arány majdnem nyolcvan. Ahhoz, hogy a sütőipar szereplői képesek legyenek fennmaradni, a megkülönböztetés felé kell venni az irányt. Megoldást jelenthet a márkahűség kialakítása, a költséghatékony termelés, valamint a kívülmaradás a napi friss pékáruk csatájából – tette hozzá ki a szakember.

Mit hoz a Penam?

A Ceres a hazai piacon vezetőként szerepelt toastkenyér kategóriában. A Penam így bővíteni tudta termékkínálatát. Raskó György, a Ceres Zrt. elnöke lapunknak elmondta: ez a kategória 2007 óta, a válság hatására vesztett jelentőségéből. A „friss kenyerek reneszánszát” éljük az elmúlt két évben, ugyanis a fogyasztók egy jelentős része nem tudja megvásárolni a drágább tartós kenyereket. Pillanatnyilag a friss kenyér eladása háromszorosa a két évvel ezelőttinek, miközben a szeletelt és egyéb tartós kenyerek forgalmának volumene 15-20 százalékkal esett. Raskó György azonban hozzátette, ez a trend a gazdasági fellendülés hatására bizonyosan meg fog változni. A Ceres márkanév hazánkban megmarad, mivel nagy ismertségre tett szert az elmúlt években.  Jelentős átrendeződés a piacon nem várható ezzel a felvásárlással, arra azonban számítani kell, hogy ha a Penam más tendereket is megnyer, mint beszállító, egyéb termékeivel is meg fog jelenni a hazai piacon. Ez hátrányt jelenthet a magyar sütőipari vállalatoknak – hangsúlyozta Dr. Popp József.  

FODOR JÓZSA

Versenyhátrányban Magyarországon egyre növekszik az importliszt aránya az ipari felhasználásban. Ennek oka Raskó György szerint az, hogy a hazai malomipar versenyhátrányban van a nagyon magas közterhek miatt. Mivel olyan tömegtermékről van szó, mely relatíve alacsony hozzáadott értékkel bír, már az egy-két forinttal magasabb kilónkénti előállítási költség is vert helyzetbe hozhatja a hazai malmokat. A magas közterhek miatti versenyhátrány az összes becsületesen adózó magyarországi élelmiszer-ipari vállalkozást sújtja, nem véletlen, hogy a termelés volumene az elmúlt években drasztikusan csökkent, és ezt a lejtmenetet a tavalyi áfaemelés csak fokozta. Jól jártak ugyanakkor az iparág „fekete” szereplői, akiknek piaci részesedése egy év alatt akár öt-hat százalékponttal is nőhetett – állítja Raskó György.