Az elmúlt húsz évben a gazdasági környezet és a piac változása magával hozta a cégvezetési stratégiák és a vezetői szakma teljes átalakulását. Dr. Kiss László, a Kisalföld Füszért Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar élelmiszer-kereskedelem menedzsmentje az elmúlt két évtizedben jelesre vizsgázott. A folytatáshoz azonban a fiatal vezetőségnek szüksége lesz a „régi bölcsességre”…

Dr. Kiss László – pályájának kezdete óta – gyökeres változásokat tapasztal a cégek vezetési stratégiájában. Meglátása szerint egészen más képességek és készségek kifejlesztésére kell törekednie most egy cégvezetőnek, mint húsz évvel ezelőtt. Ez nemcsak a globalizáció és modernizáció hozta alapvető változások miatt van így. Figyelembe kell venni, hogy az ország a kollektív tulajdon által meghatározott tervgazdaságból átlépett a magántulajdonra alapozott piacgazdaságba. A legnagyobb különbséget az önállóság mértékében és a döntéshozatal szabadságában látja. Az elvárásokat pedig az elmúlt időszak válságjelenségei igencsak felerősítették. Kiemelte, hogy ezek sokszor emberfeletti erőfeszítésekre késztetik a menedzsereket. 

Generációk jönnek

Egy mai, sikerre vágyó fiatal, pályakezdő cégvezetőnek mindenekelőtt széles körű és konkrét ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy milyen fajsúlyú kötelezettségekkel, milyen fizikai és pszichés megterheléssel jár egy vállalat irányítása. Ezek pontos tisztázása nélkül nem születhet meg a pálya iránti elkötelezettség, amely talán az alappillére az egész szakmának. A leendő szakembernek mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy a szakmával járó külsőségek vonzzák-e, vagy ténylegesen elköteleződött és hisz abban, amit csinál. A már-már klisévé vált szerepek – mint az önmegvalósítás, hatalom, tekintély – nem jelenthetnek igazi motiváló erőt, és a „mély vízben” az átlagon felüli komplex terheléseket a cég és az azt alkotó csapat iránti elköteleződés nélkül képtelenség elviselni. Meglátása szerint nagyon sok pályakezdő esik bele abba a hibába, hogy a diploma megszerzését és az idegen nyelvek elsajátítását elegendő és biztos belépőnek véli a menedzseri pályára.  Dr. Kiss László a szakmai felkészültség mellett fontosnak tartja, hogy a leendő vezető tisztában legyen saját karakterével. Veleszületett vezetői képességek nélkül ugyanis, bármekkora legyen is a szakmai tudása, nem válhat releváns személlyé. Mindezek mellett a hatalomhoz való viszony tisztázása is elengedhetetlen. Véleménye szerint ebben segítséget kell/kellene nyújtania az oktatási intézményeknek is. 

Természetes változások

A szakma a nemzetközi változásokat követve formálódott hazánkban is. Dr. Kiss László meglátása szerint a magyar kereskedelem mindig is kitűnt jól szervezett és színvonalas tevékenységével, a nemzetközi versenyt azonban – helyzetéből adódóan – nem ismerte a rendszerváltás előtt. Nem csoda, hogy az élelmiszer-kereskedelem különösen megszenvedte a külföldi tőke hirtelen beáramlását és az ennek során kialakult erősödő versenyt. A magyar élelmiszer-kereskedelem menedzsmentje ebben az időszakban is helytállt, a cégvezetők képesek voltak felismerni az összefogás fontosságát – emelte ki. Ennek bizonyítékát abban látja, hogy az évenkénti teljesítmény TOP-listáján tartósan ez első öt között szerepel a három magyar beszerzési szövetség. A jelenleg is tapasztalható „kiszorítósdi” miatt azonban a fiatal pályakezdőknek is szüksége lesz az elődök régi bölcsességére. 

Akikkel jó együtt dolgozni

Dr. Kiss László harmincéves vállalatvezetői jogviszony után tavaly nyugdíjba vonult. Az utódok „felkészítése” azonban már öt évvel korábban elindult. „Vezetőtársaimmal együtt tudatosan kezdtünk el foglalkozni azzal a két munkatársunkkal, akik továbbviszik a Kisalföld Füszért Kft. immár 60 éves, folyamatosan fejlesztett vállalati kultúrára alapozott tevékenységét” – mondta. A cég ügyvezetője a harmincas éveiben járó Németh Szilárd és Budainé Simon Ilona lett. Dr. Kiss László az elmúlt évben megbizonyosodott arról, hogy a megfelelő embereket választotta a cég élére, hiszen a tavaly tapasztalt környezeti és piaci nehézségek ellenére munkatársai kiemelkedő eredményeket értek el. Tiszteletre méltónak tartja, hogy kollégái a tradíciók és a vállalati béke figyelembevételével hajtanak végre minden újítást. 

Modernitás és tradíció

Kiss László szerint Magyarországon a vezetői szakma érdekes időszaknak néz elébe. Sajnos rendszerváltozást követő időszakban azonban, a múltbéli módszer tagadásaként a fürdővízzel gyakran a gyereket is kiöntötték. Egy vállalat, vállalkozás szervezettsége, áttekinthető elszámolása, belső szociális gondoskodása, vállalati és menedzsment-kultúrája napjainkban nem igazán számít értéknek, különösen az újonnan alakult kis- és középvállalkozások körében. „Szent meggyőződésem, hogy a várható (és a válság által még sürgetőbb) makrogazdasági változások, az EU pályázati rendszer kényszerítő ereje vagy éppen a vállalkozások vezetőinek generációváltása mind abba az irányba hatnak, hogy a fent felsorolt értékek jelentős része »visszakéredzkedik« a vállalatok, vállalkozások életébe” – mondta dr. Kiss László. Mindeközben komoly változásokra is számítani kell a menedzsmentben, hiszen a piaci helyzet alkalmazkodásra készteti a vezetőket, az alkalmazkodás pedig modernséget eredményez. Az értékek fennmaradását azonban elengedhetetlennek tartja.

Fodor Józsa

Útravaló Dr. Kiss Lászlótól

„A menedzseri pálya egész embert kíván. Olyat, aki szereti az üzleti élet és a kereskedelem nyújtotta változatos létformát, az emberekkel való törődést, aki képességei és elszántsága ismeretében szívesen vállalja azt a terhekkel együtt is. Tud és mer ésszerűen kockáztatni, dönteni és döntéseiért felelősséget vállalni. Szeret csapatban dolgozni és munkatársait a rájuk osztott munkával arányos sikerhez juttatja. Minden fiatal menedzsernek üzenem, hogy a sikeres vezetés legkevésbé a hatalomról, a csillogásról, netán az allűrökről szól, sokkal inkább a feladat iránti alázatról, a szervezett, fegyelmezett munkáról, a cég ügyeinek szolgálatáról és az emberek megnyeréséről. E sok munkáért és átlagon felüli »szaggatódásért« a szerencsések előbb-utóbb megízlelhetik a jóleső megelégedettség, az elismertség és megbecsülés, egyszóval az úgynevezett sikeres, alkotó élet semmi máshoz nem hasonlítható ízét.” 

A tekintély természete

„A hatalom csak eszköz a szervezet előtt álló feladatok eredményes elvégzéséhez, de nyugodtan mondhatnám azt is, hogy csak végső eszköz, hiszen a sikeres menedzser elsősorban egy jól motivált csapat első embereként, jó példával, motivációval és különféle ösztönzőkkel törekszik céljai megvalósítására. Tudnia kell minden kezdő menedzsernek, hogy az a tekintély, amit a vezetői beosztás ad, valójában nem sokat ér! Igazi, hosszú távú értéket csak az a tekintély biztosít a menedzser számára, melyet tevékenységével, emberi-erkölcsi és vezetői értékek felszínre hozásával ér el a vezetettek körében, ezért pedig legtöbbször igen keményen meg kell dolgozni” – dr. Kiss László.