A törvényi szabályozások ugyan könnyítettek tavaly október elsejével a hazai kiskereskedelem helyzetén, azonban még így is bőven akad olyan teher, ami feleslegesen ül a kereskedők vállán. 

Magyarországon a kereskedelem gyökeresen átalakult az elmúlt húsz évben, a privatizáció és az egyre nagyobb számban megjelenő külföldi beruházások miatt. Egészen 2007-ig a kiskereskedelmi értékesítés folyamatos bővülésének lehetünk tanúi, az ezt követő időszak viszont már korántsem mondható fényesnek. Damoklesz kardjaként lebegett a hazai kereskedelem felett a romló viszony gyártók és kereskedők között, és egyre sürgetőbbé vált az európai uniós jogharmonizáció megalkotása is. Ennek eredményeképpen az elmúlt évben gyökeres változások jelentek meg a kereskedelmi törvényekben. 

Jogharmonizáció: egy puttonnyal kevesebb?
A hazai kiskereskedelem működését nemcsak a kereskedelemspecifikus, hanem az általános törvények is szabályozzák. Ilyenek, a versenytörvény, az adó- és munkaügyi törvények, a környezet-, fogyasztóvédelemmel és gazdasági reklámmal kapcsolatos jogszabályok. Radikálisabb változásnak 2006-ban lehettünk tanúi, amikor életbe lépett a 2004-ben megalkotott rendeletsorozat. Egészen addig az 1976. évi törvények voltak hatályosak Ekkor ugyan nagyobb teret kapott a szakmai önszabályozás, korlátozták a piaci erővel való visszaélést, az igazi változás mégis 2009-es módosításokkal lépett életbe – mondta el lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.  Hazánknak tavaly december 28-ig kellett átültetni nemzeti jogába az Európai Unió belső piaci szolgáltatásokról szóló rendeletét, amelynek célkitűzése, hogy megkönynyítse a vállalkozások működését, levegye az adminisztrációs terheket. Egy, a tavaly október elsejétől hatályba lépett törvény nagyban megkönnyítette a kiskereskedők életét azzal, hogy nem köti szakhatósági engedélyhez a boltnyitást. A hosszas procedúrát a működési bejelentés váltotta ki. Természetesen, vannak olyan termékek (mint például a nyers hús, dohányáru és vegyszerek), amelyek árusításához továbbra is szükség van a működési engedélyre. Ennek pontos leírása és szabályozása a napokban válik egyértelművé.  A kereskedők egy része azonban még mindig nincs tisztában ezzel a törvénnyel. Nagy számban érkeznek boltnyitással kapcsolatban kérdések az Országos Kereskedelmi Szövetséghez. Sokan nem tudják, hogy ha például pékséget kívánnak nyitni, nincs szükségük működési engedélyre, nem kell két-három hónapot várniuk az üzlet megnyitásáig, elég, ha csak bejelentik azt, és már el is kezdhetik a működést – emelte ki Vámos György. Meglátása szerint könnyebb lett maga a boltnyitás, ám a hazai kereskedőket még mindig nagyon erős, és nehezen átlátható adminisztratív terhek sújtják az adó, munkaügy és környezetvédelem területén.  

Tiszavirág-életű rendelkezések. . . 
Tavaly két olyan törvénnyel is találkoztunk, amelyek vagy nem élték meg a hatálybalépést, vagy nem voltak működőképesek. A szakképesítés eltörlésére vonatkozó törvényjavaslat volt az egyik. A gazdasági miniszter azt az álláspontot képviselte, hogy a kereskedelmi szakmák egy részénél nincsen szükség az alkalmazottaknak szakképesítésre a munkavégzéshez. Pontosabban, a cégeknek kellett volna eldönteni, hogy kötelezik-e a munkavállalót a szakképesítés meglétére. A kezdeményezés ez ideig még nem lépett tovább, a következő kormánynak lesz a feladata eldönteni, hogy mihez kezdjen ezzel a javaslattal – mondta el a Mai Piacnak dr. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. A szakszervezet álláspontja szerint nem a képzési követelmények eltörlésére, hanem azok korszerűsítésére kellene hangsúlyt fektetni. Meglátásuk, hogy új koncepcióra és új lehetőségekre van szükség. (Ilyen például a logisztikai szakképzés beindítása.) A szakképesítési követelmény eltörlése rontaná a szakma presztízsét, valamint a munkavállalók további lehetőségeit is – tette hozzá az elnök. A tavalyi, éretlenül lehullott törvények között volt az etikai kódex is, amely a magyar termékek védelmét, így a magyar gazdaság fellendítését (lett volna) hivatott szolgálni. Még mielőtt ezt megtehette volna, a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított az azt aláíró szervezetek ellen, amelyekről később kiderült, hogy nem bírtak felhatalmazással a tagoktól. A kódex nem lépett életbe.  

Mi jöhet még?
A KASZ reményei szerint hamarosan egységes uniós törvény születik a nyitva tartások felől is. Bár tisztában vannak azzal, hogy a nagyvállalatoknak nem érdekük vasárnap zárva tartani, mégis úgy vélik, hogy munkavállalói szempontból előnyös és „emberi” volna egy szabad nap engedélyezése. Meglátásuk, ha minden üzletlánc csatlakozna a javaslathoz, a vasárnapi pihenőnap egyáltalán nem korlátozná a versenyt. Jelenleg hazánkban a nyitvatartási időt a kereskedők állapítják meg. Központi szabályozás, hogy december 24-én a vendéglátó-üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, virág- és édességboltok, valamint üzemanyagtöltő-állomások kivételével az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.  Idén történt változás a kereskedelmi termékdíj területén is, jogerőre emelkedtek a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények. Dr. Sáling József kiemelte, a jelenlegi szabályozás szintén szakmai hiányosságok miatt nem egyértelmű a kereskedők számára, sok a megválaszolatlan kérdés. 
FODOR JÓZSA

Forgalom
Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma Magyarországon csökkenő tendenciát mutatott a tavalyi negyedik negyedévben, a Nielsen felmérése alapján. Az értékben mért forgalom csökkenése körülbelül egy százalékot tesz ki itthon. Hazánkon kívül még öt országban érezhető ez a tendencia.

Felkészülni a változásra
„A megváltozott jogi környezet nagyobb felkészültséget igényel a piac szereplőitől, ráadásul számos olyan jogszabályi követelmény szabta tényező van (élelmiszerbiztonság, hulladékok kezelése, vegyi anyagok forgalmazása, termékbiztonsági követelmények, szavatossági igények rendezése), amelyek betartásához beruházásokra, technikai fejlesztésekre is szükség van. Azok a vállalkozások, amelyek ilyen célokra nem tudnak fejleszteni, nem tudnak megfelelő forrásokhoz (hitel, vagy támogatás) jutni, az erős versenyhelyzetben piacképtelenekké válhatnak”. (részlet a Kereskedelem Ágazati Szakértői Bizottság 2008-ban kiadott szakértői anyagából)

Kódex helyett törvény

A pórul járt Élelmiszer Termékpálya Kódex és a 2008-as, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megjelenése után, szinte teljes parlamenti konszenzussal fogadták el tavaly a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényrendeletet. Ennek keretein belül törvény rögzíti, mi számít tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, és tiltja, hogy a nagyobb láncok visszaéljenek gazdasági erőfölényükkel. Ez a törvény a kereskedők és beszállítók közötti súlyosan aszimmetrikus viszonyt próbálta meg rendezni. A közöttük lévő konfliktus többször kiéleződött hazánkban.  Dr. Sáling József szerint a túlzottan liberális kereskedelmi szabályozás lehet az oka annak, hogy nem működő törvények látnak napvilágot. A szakszervezet nehezményezi továbbá, hogy politikai oldalról pillanatnyilag egyetlen nyugdíjas szakértő képviseli a kereskedelmet. Meglátása, hogy ez komoly szakmai problémákat okoz.