Ha egy kulturális antropológiából – a Firenzei Egyetemen – diplomázott bölcsész exkluzív élelmiszerboltot nyit, annak nyomós oka kell hogy legyen. Például a szerelem. Dr. Orbán Zsuzsanna, aki a Toscana Gusto társtulajdonosa és üzletvezetője, először egy jóképű olasz sportújságíróba, aztán a toszkán konyhába szeretett bele. Mindkét érzelem tartósnak bizonyult, hiszen közel 20 éve tart.  

„Szerelem volt és sokéves álom – mondja Zsuzsanna. Több mint 10 évig gondolkodtam azon, hogyan lehetne a toszkán ízeket Magyarországra behozni és megszerettetni.” A sokéves olaszországi tapasztalat egyre jobban megerősítette azt az elhatározását, hogy olyan üzletet nyisson, ahol eredetigazolással, minőséggaranciával ellátott kézműves termékeket lehet kapni. Az volt a tapasztalata, hogy a hazai háztartásokba egyre több olasz élelmiszer jut el, és folyamatosan árnyalódik a kép, ami a gasztronómiáról kialakult, de még mindig a leginkább a reklámokból ismert sztereotípia van előtérben: főtt tészta és üveges szósz. Ez az egyhangúság egyáltalán nem jellemző a toszkán konyhára, sőt az úgynevezett „prodotti tipici”(jellegzetes termékek) listája az összes itáliai tartomány közül itt a leghosszabb…  

Nem minden jó, ami olasz
„Eleve egy olyan családból jövök, ahol a vasárnapi asztalon nem csak a csirkepörkölt és rántott hús volt, mindig szerettük a különlegességeket. Amikor idegen környezetbe kerültem, kíváncsi voltam a gasztronómiájára is. Nem szakácskönyvből gyűjtöttem az információkat, hanem helyi emberektől. Megnéztem, mit főznek a hétköznapokon, ünnepnapokon, hol szerzik be az alapanyagaikat. Ott szembesültem avval is, hogy egyrészt nem minden jó, ami olasz, és hogy Magyarországra nem a minőségi termékek jönnek be, ugyanis az importőrök csak azt nézik – tisztelet a kivételnek –, hogy mit tudnak a legolcsóbban beszerezni és a legnagyobb árréssel eladni. Benne volt a pakliban, hogy ebbe belebukunk, mert nálunk valóban magasak az árak, de a minőség is az.  

Garantált eredet és minőség
Orbán Zsuzsanna kistermelőktől vásárol, minden egyes üvegről, zacskóról tudja, hogy a benne levő olajat, tésztát vagy paradicsomot ki állítja elő, hol lakik, hány gyereke van… „Két és fél évig válogattam össze a készletemet, míg végre tavaly januárban megnyitottuk az üzletet. A sajtot például 15 gyártó közül választottam ki. Itt szinte minden kézzel készült, kis szériában. Nemcsak a tartalom, de a zacskó, a címke is manufakturálisan készült. A kerámiáinknak még az agyag-alapanyaga is minőségileg garantált.” Az árakat nézve ezt el is várja az ember, mert bizony borsosak. Ezt a tulajdonos is tudja, de eszében sincs védekezni, inkább egyetértően magyaráz: „Sokan mondták, hogy máshol is kapható napon szárított paradicsom, és jóval olcsóbb. A vevőknek szinte egyenként kellett elmagyaráznom, hogy én ott voltam, ahol ezt az üveget megtöltötték, és láttam, hogy valóban toszkán napon érlelt és ott szárított paradicsomot tettek bele. Ehhez csak sót adtak és semmi mást. Az olaj valóban szűretlen olívaolajból készült és nem hőkezelték, főleg nem keverték más olajokkal. Személyesen ismerem azokat az embereket, akik készítették. Ez garancia a minőségre. Az emberek ezt megértik és értékelik is. Ma már Magyarországon is egyre többen vannak, akik nem vásárolnak sokat, de azt a keveset minőségi termékből választják.” 

Elhivatottság
„Lehet, hogy fellengzősen hangzik, de én ezt a munkát elhivatottságnak érzem” – mondja meggyőződéssel a tulajdonos. Mindent saját maguk találtak ki és csinálnak a vállalkozásukban: az áruk kiválasztásától a szállításon át a dekorációig. A falon levő nagyon szép fotókat is Zsuzsa készítette. Az áruszállítás – az esetek 90 százalékában – saját furgonnak történik, alkalomszerűen, ami a frissárunál természetes, de Olaszországban is van egy raktáruk a nem romlandó termékeknek. Ha az ott tárolt készlet elér egy szállítható mennyiséget, akkor elhozzák. Zsuzsa és férje nem értettek az üzlethez, amikor belevágtak, de a mai napig minden döntést közösen hoznak. Üzlettársaik közt van Dravucz Rita sokszoros magyar válogatott, világbajnok, olimpikon vízilabdázó és Aldo Dolcetti, ismert futballedző, aki Magyarországon is edzette a Honvéd és a Siófok játékosait. Zsuzsának még annyi tapasztalati előnye is van, hogy egyetem mellett dolgozott szállodában, étteremben, büfében. „A vállalkozó szellem is megvolt már a családban, mert az édesapámnak – annak ellenére, hogy tanárember – volt fagyizója, étterme is.”  Persze nem mindig könnyű a vevőkkel és az „artigianik”-kal, azaz a kézművesekkel sem. „Egyik vevőm citromos kerámiatálat szeretne, mert már van egy készlete, és sajnos már húsvét óta vár egy tálkára, ami nem készült el. Mivel a kerámiák is kézművestől jönnek, nem tudom sehonnan leemelni a polcról, meg kell várni, amíg elkészül” – meséli a tulajdonos. 

Honnan hova?
2009 januárjában nyitottak, de az elmúlt bő egy évben nem volt egyetlen veszteséges hónapjuk sem, a költségeiket mindig ki tudták fizetni, ami sokak szerint valóságos csoda. Főleg, ha azt is beszámítjuk, hogy a válság kellős közepén nyitottak. Ma egy alkalmazott dolgozik a boltban, Zsuzsa édesapja, és maga a tulajdonos, ha ideje engedi, hiszen férjével és kislányával Olaszországban élnek. A jövőt illetően bizakodó, bár nehézségek mindig vannak és lesznek is. Most például egy engedéllyel küzdenek másfél éve, amelyikről még mindig hiányzik egy pecsét. Ha meglesz, a bejárat mellett egy másik ajtót nyitnak és a terasz onnan is megközelíthető lesz. Ami pedig az üzlet fejlődését illeti: „Szép lassan és türelemmel el lehet érni azokat az embereket, akiknek fontos a minőség. Ahhoz, hogy ez a bolt fellendüljön, még nagyon sok munkára lenne szükség. És főleg munkaerőre. Sok álmom van, de azt mindenképpen szeretném, ha egy találkozópont lenne az olaszos emberek számára. Nem azért nyitottam, hogy meggazdagodjak belőle, hanem azért, hogy aki ide beteszi a lábát, azt érezhesse, hogy egy kis Toszkánában jár. Volt már könyvbemutató és kóstolók is, nagy sikerrel, de ehhez is folyamatosan itt kellene lenni. A cél az, hogy hazaköltözzünk, a férjem még nálam is jobban vágyik rá, mert nagyon szereti Magyarországot.”  

MEGYERI ZSUZSA