NÉMETORSZÁG
Németországban, ha a háziasszony elfelejtett valamit megvenni hétközben, akkor vasárnap legfeljebb a szomszédasszonyhoz csengethet be, hogy egy kis sót vagy lisztet kölcsönkérjen. Az úgynevezett „üzletnyitvatartási törvény” tudniillik nagyon szigorúan szabályozza, hogy mikor lehetnek nyitva a kiskereskedelmi üzletek.  

 Egy 2006-os törvény liberalizálta valamennyire az üzletek nyitva tartását, és a törvényt egyes tartományok hatáskörébe utalta. Az a korábbi szigorú rend tehát, miszerint hétköznap reggel 6 óra előtt és este 20 óra után a kiskereskedelmi üzletek, élelmiszert, divatárut, iparcikket is beleértve, nem tarthatnak nyitva, végre hosszú vita után megdőlt. Az üzletek az új szabályozás szerint 2007-től, a lakosság igényeinek figyelembevételével elvileg korlátlanul nyitva tarthatnak hétköznap. Persze a szigorúan föderális berendezkedésű Németországban nem minden tartomány rendelkezik erről egyformán: 16-ból 9 országrész döntött úgy, hogy nem korlátozza a hétköznapi nyitva tartást.  

Tartományról tartományra
A tapasztalat azonban az, hogy kevés üzlet él ezzel a lehetőséggel, a vásárlók túlságosan hozzászoktak a szigorú rendhez, ezért alig érdemes késő este, pláne éjjel nyitva tartani. De azért Berlinben például több, hétfőtől szombatig este tízig nyitva tartó szupermarket van. A többi tartományban viszont, például Bajorországban és a Saar-vidéken az üzletnyitvatartási időt törvényileg szabályozzák, ott este nyolc után és vasárnap szigorúan le kell húzni a redőnyt. A korlátlan hétköznapi nyitva tartásának persze vannak kritikusai is. Elsősorban az éjszakai alkoholárusítást éri kritika. Baden-Württenbergben például ezért külön rendeletben tiltották meg az alkoholárusítást este 22 órától reggel 5-ig. 

Nyitott vasárnapok 
Vannak ezenkívül úgynevezett „nyitott kereskedelmi vasárnapok”, természetesen tartományonként itt is különböző a szabályozás. Berlinben például egy 2006-ban hozott törvény szerint a négy adventi vasárnapon 13-tól 20-ig nyitva lehettek az üzletek, további négy vasárnapot a város és kettőt az üzletek határozhattak meg, általában valamilyen környékbeli tömeges rendezvényhez, vásárokhoz, sportrendezvényekhez kapcsolódva. Ezt a törvényt azonban az evangélikus és a katolikus egyház kifogásának helyt adva, nemrég megváltoztatták. Eszerint az idén már csak hat vasárnap délután lehetnek nyitva az üzletek, és 4 egymást követő adventi vasárnap nem lehet benne az engedélyezett 6 nyitott kereskedelmi vasárnapban. Vagyis karácsony előtt csak három vasárnap vásárnap. Ettől eltérhetnek az idegenforgalmilag látogatott üdülőhelyeken vagy zarándokhelyeken, ahol is évi 40 vasárnap engedélyezett. 

Hol mi?
Csak a nyitva tartás van törvényileg szabályozva Németországban a kiskereskedelmi szövetség tájékoztatása szerint. Hogy milyen üzletek létesülhetnek egy bizonyos helyen, abba inkább a várostervezés szól bele, a fogyasztók szükségleteit figyelembe véve. 

Weyer Béla,  a HVG tudósítója, Berlin

Kinek ünnep?
Vasárnap és ünnepnap az üzletek általában zárva vannak. Ezzel elsősorban a kiskereskedelmi dolgozók érdekeit igyekeznek figyelembe venni, hogy a szabadnapokat ők is a családjukkal tölthessék. Ez alól is vannak azonban kivételek. Pályaudvarokon és repülőtereken megengedett a vasárnapi nyitva tartás. Vasárnap délelőtt árusíthatnak pékárut és tejtermékeket olyan üzletekben is, ahol vendéglátó-tevékenység is folyik, azaz kávét inni, süteményt enni helyben is lehet.

 OROSZORSZÁG
A hatóságok szerint csökkenti az árakat, védi a beszállítókat és a kis boltokat, az üzletláncok üzemeltetői szerint viszont – éppen ellenkezőleg – drágulást, sőt akár áruhiányt okozhat, az ágazat fejlődését pedig korlátozza az új kereskedelmi törvény, amely február elején lépett életbe Oroszországban.   A főleg a tavaly 14,5 ezer milliárd rubeles, azaz mintegy 485 milliárd dolláros kiskereskedelmi forgalom jó felét adó élelmiszer-kereskedelem megregulázására hivatott jogszabályt a múlt év őszén fogadta el a parlament, méghozzá az érintettek öt éven át tartó, olykor viharos lobbicsatája után. Időről időre még most is fellángolnak a szenvedélyek, az új szabályok érvényesítésére ugyanis 180 napos haladékot adtak a jogalkotók, azaz a társaságoknak ennyi idejük van arra, hogy alkalmazkodjanak az előírásokhoz vagy megkeressék a kijátszásukra lehetőséget adó kiskapukat. 

Törvényes kiskapuk
Merthogy a többségüknek meggyőződése, hogy a törvény egy sor rendelkezése valójában mit sem változtat a helyzeten. Egyebek között az, amely megtiltja, hogy a beszállítóktól a nagy mennyiség után adott – egyébként 10 százalékban maximált – kedvezményen kívül bármilyen más többletfizetséget, például a szuper- és hipermarketeknél itt is szokásossá vált polcpénzt szedjenek a kereskedők. Az így kieső bevételt azonban pótolni fogják: vagy más címszó alatt szedik be a gyártóktól, vagy eleve alacsonyabb áron vásárolnak tőlük, vagy drágábban árulják az adott terméket, azaz a vevő terheit növelik. Legalábbis erre figyelmeztetnek a szakértők, akik szerint a kiterjedt üzletláncok esetében az ezzel járó hatalmas adminisztratív munka miatt megvalósíthatatlan az az új előírás is, amelynek értelmében a termékcsoporttól függően 10-45 napon belül fizetni kell a szállítónak. A megoldás itt az lehet, hogy szükség esetén egyszerűen visszadátumozzák a papírokat. 

Hálózatok hatalma
Nem tehetnek viszont semmit az ellen a rendelkezés ellen, amelynek értelmében a kormány legfeljebb három hónapra maximálhatja a legfontosabb élelmiszerek árát, ha az harminc nap alatt legalább 30 százalékkal emelkedik. Még azt sem tudni, miként lehet ellensúlyozni egy másik, a nagy üzletláncok uralmának megfékezését szolgáló korlátozást. Eszerint azok a kereskedőhálózatok, amelyek oroszországi éves bevétele meghaladja az egymilliárd rubelt (6,7 milliárd forintot), nem szerezhetnek 25 százalékosnál nagyobb részesedést egy régióban, városban vagy kerületben. Ha súlyuk az adott térségben eléri ezt a határt, nem nyithatnak ott új egységeket – szól a jogszabály, ami ellen a terjeszkedésre vágyó kereskedők azzal érvelnek, hogy nem lehet pontosan felmérni egy-egy terület kereskedelmi forgalmát, egyebek közt azért, mert az árnyékgazdaság aránya változó, de mindenütt jelentős, az ország déli részében például akár a teljes érték harmadát-felét is elérheti. 

Itt is, ott is, amott is…
Területi korlátozást ugyanakkor nem tartalmaz az új jogszabály, és ilyen korábban sem volt Oroszországban. Nem ritka például az, amit Moszkva egy külvárosi lakónegyedének egyik apró terén láthat az arra járó: egymástól harminc-ötven lépésnyi távolságra, részben ugyanabban az épületben négy élelmiszerüzlet működik, és közülük csak egy tartozik a legnagyobb orosz kereskedőhálózathoz, a Perekrjosztok, Pjatyorocska és Karuszel üzleteket üzemeltető X5-höz. Sőt az utca túloldalán, egy kisebb piac mellett még egy vegyesbolt van, a buszmegállóknál pedig kioszkok kínálnak tartós élelmiszereket, főleg édességet és italokat, no meg cigarettát. Vagyis, miközben itt is hódítanak a nagy hipermarketek, úgy tűnik, az orosz fővárosban – alighanem főleg a hatalmas távolságok és a nagy népesség miatt – megélnek a független, kisebb boltok is, igaz, ezek az üzletláncoknál 15-20 százalékkal drágábban kínálják áruikat. Moszkvában összesen négyezer van belőlük, négyszer annyi, mint amennyi a nagy hálózatok égisze alatt működik. Az X5 azonban már rájuk is szemet vetett. Az RBK Daily moszkvai gazdasági napilap a minap arról számolt be, hogy a cég franchise-rendszerben, egységes márkanév alatt vonná szárnyai alá a 200 négyzetméteresnél kisebb boltokat: 95 ezer rubeles egyszeri befizetés és a forgalom 2 százaléka fejében saját forrásaiból, vagyis a mostaninál jóval olcsóbban szállítana árut, és más szolgáltatásokat, például munkaruhát, különböző berendezéseket is biztosítana nekik.  

Nem szabad a szabadnap
A piaci verseny éleződését mutatja az is, hogy az egész napos hétvégi nyitva tartás errefelé a legkisebb üzletben is természetes, és még csak szó sincs a megszüntetéséről. „Hogyne lennénk nyitva, amikor szombat-vasárnap jönnek a legtöbben” – mondta a Mai Piacnak a Pjatyorocska bolthálózat egyik egységének vezetője, aki szerint ez sohasem okozott gondot az alkalmazottaknak. Két nap munkát két szabadnap követ, így aztán mindenkire jut hétvégi és hétköznapi beosztás is – magyarázta. Nem panaszkodnak a szomszédos bolt eladói sem, pedig ők heti hat nap napi 12 órát dolgoznak. „Ezt vállaltuk, amikor beálltunk” – fejtegette egyikük a Mai Piacnak. Itt ráadásul éjszakai üzem is van, legalábbis azoknak, akik hajlandóak erre. A vásárlókra éhes moszkvai üzletek ugyanis egyre gyakrabban állnak át 24 órás nyitva tartásra. A már említett kis tér négy boltja közül például háromba a nap bármely szakában be lehet térni, de még az olyan nagy üzletláncoknak is vannak nonstop egységeik, mint a Perekrjosztok, a német Metro vagy az Obi barkácsáruház.
Poór Csaba,  a HVG tudósítója, Moszkva  

AUSZTRIA
Ausztriában az utóbbi 20 esztendőben egyre szélesebbre tárták kapuikat az üzletek, folyamatosan nőtt a nyitvatartási idő, csupán egy dolog nem változott: vasár- és ünnepnapon kötelezően minden zárva. Igazából a nyugalmi napok teljes tilalma sem a régi már, benzinkutaknál, repülőtereken, pályaudvarokon, kijelölt turisztikai régiókban lehet vasárnap is shoppingolni. A leglátványosabb a benzinkutak és az élelmiszerláncok összekapaszkodása, például az OMV a Billával állt össze. Pontosabban a benzinállomás boltja mellé települnek az élelmiszerboltok, ahol a feledékenyek mindent beszerezhetnek, persze drágábban, mint a hétköznapi boltokban. Van egy hatalmas Billa a bécsi Franz Josef pályaudvar közelében, ott korábban az volt a szabály, hogy a feltétlenül kellő élelmiszereket vasárnap is be lehetett szerezni, a tartósnak mondott cikkeket, amelyekbe a kávé, a mosópor egyaránt beletartozott, rácsokkal zárták el a vásárlók elől. A helyzet mára megváltozott, s egy piacgazdasághoz illően, mindenki azt vásárol a nyitott boltban, amit akar. 

Munkamegosztás
A hétköznapi üzleti nyitvatartási szabály úgy szól, hogy az élelmiszerüzletek, áruházak hétfőtől–péntekig 6–21 óra között lehetnek nyitva, szombaton pedig 6–18 óra között. (A pékségek már 5.30-kor felhúzhatják a rolót.) De mindenképpen úgy kell gazdálkodni, hogy a heti nyitvatartási idő nem lehet több 72 óránál. Érdekes munkamegosztás alakult ki a Billa és a Hofer között a tudósító közelében lévő, üzletekkel teli utcában: a két bolt közvetlenül egymás mellett található, a Billa negyed nyolckor nyit, a Hofer csak 8-kor, a helyzet estére megfordul, s a Hofer amennyivel későbben nyitott, annyival későbben is zár, este fél nyolckor. A két szupermarkettel szemben egy hagyományos delikátesz élelmiszerbolt működik, mellette pedig egy zöldséges, egyáltalán nem korlátozódva egymás közelségétől. Az osztrák gazdasági kamara illetékese, Elisabeth Salzer a Mai Piac kérdésére elmondta, hogy az élelmiszerboltok távolságtartását semmiféle törvény nem szabályozza, minden érdekeltség oda települ, ahol forgalmat remél. Nincs országos szabály az egyéb kereskedelmi vállalakozások, például patikák, trafikok elhelyezkedéséről sem, esetük nem az országos, hanem a tartományi irányítás hatása alá tartozik. Ez utóbbi adhat ki „távolsági” előírásokat, a szempont a körzet biztonságos ellátása mellett az üzletek életképességének a garantálása. 

Egyre nagyobb nagyok
A RegioPlan tanácsadó cég 2009. júniusi felmérése szerint Ausztriában 5966 élelmiszerboltot jegyeztek, egy évvel korábban pedig 6154-et. A nagy láncok egyre nagyobbak lettek, a Hofer üzleteinek száma 410-ről 421-re nőtt, a Lidl boltjai 170-ről 181-re szaporodtak. A német REWE-hez tartozó üzleti láncok boltjainak száma 2007-ről 2008-ra egyharmaddal nőtt, 1390-ről 1909-re, de úgy, hogy a Billa-boltok száma 1000 maradt, a diszkontárus Pennyé viszont 259-ről 274-re nőtt. Az osztrák tulajdonú Spar gyakorlatilag stagnált, 2007-ben 1417 boltja volt, a következő évben 4 üzlettel kevesebb.

Láncuralom
Ha a forgalom alakulását vizsgáljuk – az ACNielsen 2009-ben közzétett adatai alapján –, akkor elsősorban az vehető észre, hogy az élelmiszerláncok több mint 95 százalékát uralják az élelmiszer-kereskedelemnek (2008-ban az élmezőny sorrendje Rewe, Spar, Hofer, részesedésük 30,3, 28,3 valamint 19,9 százalék), az egytulajdonos kis családi üzletek részesedése csökkenő, 4 százalék körül jár. Tirolban például, hogy ne mindig Béccsel példálózzunk, az 530 élelmiszerüzletből mindössze 40 olyan kisbolt működik, amely egyetlen lánchoz, bevásárló-szervezethez sem kötődik. Miközben ők eltűnőben vannak, a láncba fonódott diszkontüzletek aránya növekszik, még ha terjedésük tempóját az „igazi” szupermarketek a saját termékhányad növelésével fékezik is.

Földvári Zsuzsa, a HVG tudósítója, Bécs  

BELGIUM
Belgiumban a kiskereskedelemre vonatkozó törvények módosítása épp mostanában válik aktuálissá. A kereskedelmi tevékenységeket szabályozó törvény módosítása 2010. május 12-én lép életbe, ezzel jelentősen könnyebbítve és modernizálva a kereskedelmi tevékenységet végzők helyzetét. A módosításokat igen régóta várták a kiskereskedők, mivel a törvényhez 1991 óta nem nyúltak hozzá.  Belgiumban, hazánkkal összevetve, továbbra is igen szigorú szabályok vonatkoznak a kereskedőkre. Az ide költöző magyarok többnyire meglepetten tapasztalják, hogy a hétvégi bevásárlás pénteken kora estére és szombatra korlátozódik. Vasárnaponként gyakorlatilag nem lehet üzleteket nyitva látni, itt nincsenek és nem is lehetnek egész héten, a nap 24 órájában nyitva tartó boltok. A belga törvények ugyanis kötelezővé teszik a heti egy, 24 órás pihenőidő tiszteletben tartását. Sőt még annak ideje is meg van szabva, hogy ezt mikor kell megtartani, noha a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ettől azért el lehet térni.  

Szabályozott leértékelés
Amiben az új módosítás valódi könnyebbséget jelent, az elsősorban a leértékelésekre vonatkozik. Már a leértékelési időszak is szigorú keretek közé van szorítva, pontosan meghatározva, mikor lehet leértékelt termékeket árusítani. Ezek szerint évente kétszer van lehetőség a vevők kedvezményekkel történő csalogatására, január 3. és január 31. valamint július 1. és július 31. között. Ezek előtt az időszakok előtt úgynevezett várakozási idő van, amikor minden terméket az eredeti árán kell értékesítenie a boltoknak. A belga szabályok szerint ez november 15. és január 2., valamint május 15. és június 30. között volt esedékes a mostani törvénymódosításig. Ezen idő alatt nem lehetett előre jelezni a leértékelést, sőt azt reklámozni sem. A most életbe lépő új szabályok szerint ezt el fogják törölni, kivéve ruhák és cipők árusítását, de még itt is tettek kedvezményeket, hatról négy hétre csökkentve ezt az időszakot. 

Versenyképes egyediség
A belga kiskereskedők szervezetének (UCM) szóvivője a Mai Piac kérdésére válaszolva azon meggyőződésének adott hangot, hogy noha a jelenlegi törvénymódosítás nagyban könnyíti a kereskedők helyzetét, képviseltjeik eddig is versenyképes piaci pozícióban voltak, hiszen sokszor olyan egyedi szolgáltatást vagy terméket kínálnak, melyre kiemelkedő kereslet van. Erre jó példa, hogy a nagyobb Lidl, Carrefour vagy Delhaize boltok mellett található hentesnél, sajtboltosnál és pékeknél szinte mindig sorban állnak az emberek. Nem is nagyon lehet olyan cikkeket olvasni, hogy „a belga kiskereskedők a mamutvállalatok áldozataivá váltak”. Ez a kép annak ellenére is pozitív, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenységek nem részesülhetnek a regionális támogatásokból. Ez persze nem jelenti azt, hogy a belga kiskereskedőket nem támogatja az állam, csak ők inkább arra kapnak támogatást és/vagy juthatnak hozzá pénzügyi konstrukciókhoz, hogy innovatív fejlesztéseket tudjanak véghezvinni.  Folk György, a HVG online tudósítója, Brüsszel

SZIGORÚ SZABÁLYOK

Éppen a szigorú nyitva tartási szabályok miatt éjjel-nappali bolt is elvétve található, ugyanakkor annál több éjjel nyitva tartó bolt létezik. Ezek szigorúan este hattól reggel hétig kínálhatják portékáikat, míg a nap többi részét pihenőidőnek kell kiadniuk alkalmazottaiknak.